Rohamrendőrség oszlatta fel az új felsőoktatási törvény ellen tüntető diákokat kedden Mianmarban, a rendőrök több tucatnyi demonstrálót őrizetbe vettek és a diákokat támogató buddhista szerzeteseket és újságírókat is bántalmazták - jelentették hírügynökségek szemtanúk közlése alapján.
Az ország középső részén, a Ranguntól 140 kilométerre északra fekvő Letpadan városában akkor robbant ki az összetűzés, amikor a nagyjából 200 tüntető megpróbált kitörni a rendőrök által emelt kordonok közül. Szemtanúk szerint a rendőrök botokkal ütlegelték a diákokat, és mintegy 30-100 tüntetőt őrizetbe vettek. Azok közül, akiket nem vittek be a rendőrségre, többen egy buddhista templomba menekültek, megint mások elhagyták a várost.
A demonstrálók független diákszervezetek engedélyezését és modern tananyag bevezetését követelik. Hetekkel ezelőtt Mandalaj városából indultak gyalog Rangun felé, hogy tiltakozzanak az új felsőoktatási törvény ellen, amely a kormány szerint nagyobb autonómiát biztosít az egyetemeknek, a diákok szerint azonban valójában ennek az ellenkezőjét fogja eredményezni.
A rendőrség Letpadanban egy héttel ezelőtt tartóztatta fel a tüntetőket, és csak akkor engedélyezte volna a továbbhaladásukat, ha nem skandálnak jelszavakat és hátrahagyják molinóikat. Ebbe a diákok nem mentek bele.
Az Európai Unió, amely tanácsadással és kiképzéssel segíti a helyi rendőrséget, elítélte "a békés tüntetők elleni erőszakot".
Rangunban korábban számos jelentős diáktüntetés zajlott, 1988-ban például így kezdődött a junta elleni rövid életű demokratikus felkelés, amelyet később a katonai vezetés brutálisan elfojtott.
A fél évszázadon át katonai junta által kormányzott, a demokrácia felé nyitó Mianmarban (korábbi nevén: Burma) továbbra is ritkának és egyben törvényellenesnek számítanak a tüntetések.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
