Rohamrendőrség oszlatta fel az új felsőoktatási törvény ellen tüntető diákokat kedden Mianmarban, a rendőrök több tucatnyi demonstrálót őrizetbe vettek és a diákokat támogató buddhista szerzeteseket és újságírókat is bántalmazták - jelentették hírügynökségek szemtanúk közlése alapján.
Az ország középső részén, a Ranguntól 140 kilométerre északra fekvő Letpadan városában akkor robbant ki az összetűzés, amikor a nagyjából 200 tüntető megpróbált kitörni a rendőrök által emelt kordonok közül. Szemtanúk szerint a rendőrök botokkal ütlegelték a diákokat, és mintegy 30-100 tüntetőt őrizetbe vettek. Azok közül, akiket nem vittek be a rendőrségre, többen egy buddhista templomba menekültek, megint mások elhagyták a várost.
A demonstrálók független diákszervezetek engedélyezését és modern tananyag bevezetését követelik. Hetekkel ezelőtt Mandalaj városából indultak gyalog Rangun felé, hogy tiltakozzanak az új felsőoktatási törvény ellen, amely a kormány szerint nagyobb autonómiát biztosít az egyetemeknek, a diákok szerint azonban valójában ennek az ellenkezőjét fogja eredményezni.
A rendőrség Letpadanban egy héttel ezelőtt tartóztatta fel a tüntetőket, és csak akkor engedélyezte volna a továbbhaladásukat, ha nem skandálnak jelszavakat és hátrahagyják molinóikat. Ebbe a diákok nem mentek bele.
Az Európai Unió, amely tanácsadással és kiképzéssel segíti a helyi rendőrséget, elítélte "a békés tüntetők elleni erőszakot".
Rangunban korábban számos jelentős diáktüntetés zajlott, 1988-ban például így kezdődött a junta elleni rövid életű demokratikus felkelés, amelyet később a katonai vezetés brutálisan elfojtott.
A fél évszázadon át katonai junta által kormányzott, a demokrácia felé nyitó Mianmarban (korábbi nevén: Burma) továbbra is ritkának és egyben törvényellenesnek számítanak a tüntetések.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
