A alaptörvény tervezett negyedik módosítása ellen tüntettek civilek szombat délután a Parlamenthez közeli Alkotmány...
A alaptörvény tervezett negyedik módosítása ellen tüntettek civilek szombat délután a Parlamenthez közeli Alkotmány utcában. Az alkotmány nem játék mottóval meghirdetett rendezvény kezdetére az utca Kossuth térhez közeli részén felállított színpad előtt több ezren gyűltek össze, köztük több civil szervezet képviselője. A rendezvény vezérszónoka Tamás Gáspár Miklós író volt.
A hvg.hu tudósítása szerint az Oktatói Hálózattól Deczki Sarolta beszélt a közoktatás és a felsőoktatás ellehetetlenítéséről. Szerinte a módosítás térdre kényszeríti az egyetemeket. Megemlítette azt is, hogy az Oktatói Hálózat továbbra is ragaszkodik a decemberben elfogadott hat ponthoz. "Az oktatás nem játék, és a jövőnk nem játék" - tette hozzá.
Aradi Fanni pécsi diák, a Középiskolai Hálózat egyik tagja azt mondta, naivak voltak, mert elhitték, a kormány tárgyalni akar velük. Ehelyett úgy érezték magukat, mint ha háborúra készülnének, a kormány megpróbálta megosztani őket. Szerinte a hallgatói szerződésekkel az a baj, hogy egyoldalú, mert feltételeket szab és korlátoz. Ugyanakkor nem kapnak cserébe semmit, hiszen a kormány munkahelyet ígér, de nem ad. Beszélt arról is, hogy a forráskivonások miatt csökkent a felsőoktatás színvonala is.
A hvg.hu beszámolója szerint mintegy nyolc ellentüntető is megjelent, igaz a rendőrök nem engedik őket a demonstáció közelébe. Az ellentüntetők olyan feliratú transzparenseket tartanak, mint "Nektek röghöz kötés, nekünk a hazánk", "HaHa= füves cigi, melegek".
A demonstrációt a Humán Plattform szervezte, de a csatlakozó szervezetek között megtalálható például a Magyar Helsinki Bizottság, a Hallgatói Hálózat, a Szülői Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, több melegszervezet valamint nőjogi szervezetek. A diák- és oktatói szervezetek elsősorban a hallgatói szerződések és a felsőoktatási kancellárok rendszerének alaptörvényben rögzítése ellen tiltakoznak.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
