Csúnyán átverték a professzorokat, most aztán magyarázkodhatnak

Nagyon kínos helyzetbe került több világhírű professzor, miután a Greenpeace kapcsolatba lépett velük. Úgy tűnik, egyesek pénzért bármit leírnak, és úgy tüntetik azt fel, mint saját tudományos eredményeiket.

  • Lapszemle

 

Wikipedia

A Greenpeace nagy-britanniai ága egy nagy olaj- és aranykitermelő vállalatnak adta ki magát, és megkeresett több neves professzort azzal, írjanak a szén-dioxid- és szénalapú gazdaság előnyeiről, így pedig tagadjanak meg széles körben elismert tudományos tényeket a klímaváltozással kapcsolatban – írja a Transindex.

A professzorok nem akárkik voltak, mind olyan neves egyetemeken tanítanak, mint a Princeton vagy a Pennsylvania State University. Tipikus eset William Harper professzoré, aki beleegyezett abba, hogy megírjon egy tanulmányt a szén-dioxid jótékony hatásairól, és azt is megígérte az álüzletembereknek, hogy titokban tartja a megrendelő kilétét.

Franc Clemente szociológus professzort arra kérték, hogy cáfolja meg a WHO által is elismert tényt, miszerint a szénalapú gazdaság korai halálozásokhoz vezet. Clemente azt ígérte, 15 ezer dollárért leközöl erről egy 8-10 oldalas tanulmányt, és még a nevét is adja hozzá. A professzor elismerte, hogy egyszer már kapott 50 ezer dollárt egy cégtől, hogy tudományos tényeknek mondjon ellent.

William Harper elárulta, óránként 250 dollárt számol fel cégeknek, amik felkérik őt tanulmányok írására – persze úgy, hogy az eredményt a megrendelők határozzák meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.