Ma reggel levelet küldtek a Budapesti Corvinus Egyetem vezetői a hallgatóknak és az oktatóknak.
Ahogy korábban mi is írtunk róla, múlt héten felröppent a hír, hogy magánegyetemmé válhat a Budapesti Corvinus Egyetem, amely átkerülhet az Emberi Erőforrások Minisztériumától az innovációs tárcához.
A 168 óra azt írja, hétfő reggel az egyetem vezetői levelet küldtek az „egyetemi polgároknak", hallgatóknak, oktatóknak, amelyben arról tájékoztatják a címzetteket, új távlatokat nyitó változás előtt állnak, amelynek lényege, hogy az egyetem a jelenlegi közvetlen minisztériumi fenntartásból átkerülhet egy kifejezetten erre a célra létrehozott, állami alapítású, közhasznú alapítvány fenntartásába.
Hozzátették: a várható változások nem fogják érinteni az egyetem jogi-szervezeti egységét és diszciplináris fókuszait, azaz az egyetem a jövőben is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni. "Továbbra sem lesz profitorientált intézmény, és továbbra is elkötelezett a térítésmentes tanulás lehetősége, a hallgatói szolgáltatások és ösztöndíjak, valamint a tehetséggondozó programok (különösen a diákszervezetek és a szakkollégiumok) lehetőségeinek folyamatos bővítése mellett" - írták.
Magánegyetem lehet a Corvinusból? A javaslat hamarosan a kormány elé kerülhet
A tervek szerint az Emmitől az innovációs tárcához, onnan pedig egy közalapítványhoz kerülne az intézmény fenntartása. A 168 óra forrásokra hivatkozva azt írja: a Budapesti Corvinus Egyetem átkerülhet az Emmi fenntartásából az innovációs tárcához. De nem ez lenne a végállomás: a tervek szerint a Corvinust egy közalapítvány működtetné a jövőben, amelyhez az állam százmilliárdos nagyságrendű alapító tőkét biztosítana.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
