Az egyetem aulájának eklektikus jellegét akarták megszüntetni, Nagy Imre emléktábláját is ezért távolították el - így tájékoztatta a Budapesti Corvinus Egyetem a Népszabadságot.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, nemcsak a Marx-szobor tűnt el a Budapesti Corvinus Egyetem aulájából, hanem Nagy Imre és Teleki Pál emléktáblája is.
A Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs irodája a Népszabadságot úgy tájékoztatta, az egyetem szenátusa állandó egyetemtörténeti kiállítás megnyitásáról döntött. E tárlaton kap helyet idén ősszel Karl Marx szobra, amely az „egyetem jogelőd intézményének történetéhez" tartozik, és amely korábban a főépület aulájában volt látható.
Ugyancsak tavaly határozta el az egyetem vezetése azt is, hogy megújítja az idén tízesztendős „Corvinus szimbolikáját, amely a budai és pesti karok egységes szervezeti kultúráját hivatott kifejezni". Ennek érdekében megbízta a Magyar Képzőművészeti Egyetemet, hogy írjon ki pályázatot „egy-egy olyan alkotás elkészítésére, amely az egész Corvinust, a közös identitást fejezi ki" – olvasható a kommunikációs iroda válaszában.
Az új szimbolikával összefüggésben született az a döntés, amely alapján az aulából a szobor mellett minden más alkotást – így Teleki Pál emléktábláját és Nagy Imre domborművét is – eltávolítják, és az egyetem „más kiemelt területére helyezik őket, megszüntetve ezzel az aula korábbi eklektikus jellegét". Jelenleg tart a „szimbolika megújítására vonatkozó pályázat" kiírása, valamint az egyetemtörténeti kiállítás előkészítése. A korábban az aulában elhelyezett műalkotások új helyszínének kijelölése szintén nemsokára megtörténik, hogy minél előbb újra láthatóak legyenek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
