Külföldi ösztöndíjak: szerda éjfélig jelentkezhettek a Campus Hungary programra

Meghosszabbították a Campus Hungary program jelentkezési határidejét: március 13-án éjfélig nyújthatjátok be a...

  • Eduline
Fazekas István

Meghosszabbították a Campus Hungary program jelentkezési határidejét: március 13-án éjfélig nyújthatjátok be a pályázatokat, ez a dokumentumok feltöltésének határideje is.

A Campus Hungaryvel - többek között - féléves külföldi részképzésen vehettek részt. A programra bármelyik magyar felsőoktatási intézmény hallgatója jelentkezhet, aki legalább két félévet elvégzett, igaz, ez MA/MSc- és PhD-hallgatók esetében ez nem feltétel. Követelmény viszont a kiválasztott külföldi intézmény – akkreditált felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, múzeum vagy akár levéltár is – fogadólevele, valamint az adott ország nyelvének legalább középfokú ismerete. A további részletekről itt olvashattok.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.