Az idén már 2277 önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjprogramhoz, és több mint 28 ezren...
Az idén már 2277 önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjprogramhoz, és több mint 28 ezren nyertek el támogatást - válaszolta az emberi erőforrások minisztere a jobbikos Farkas Gergely kérdésére.
Balog Zoltán az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában, felidézve a program indítását, kifejtette: 2005-ben 2067 települési önkormányzat csatlakozott a kezdeményezéshez, és a 40 595 benyújtott pályázatból 34 040-et támogattak. Az idén már 2277 önkormányzat csatlakozott, és 32 014 pályázóból 28 258 fő lett ösztöndíjas.
Az adatok szerint míg 2005-ben a pályázók 83 százaléka kapott Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjat, addig 2010 óta már a pályázók 88 százaléka részesül támogatásban. A pályázók és a támogatottak számának változása arányos az összes hallgató létszámának csökkenésével - rögzítette a tárca vezetője. Kiemelte: 2005-ben a 424 ezret is meghaladta a felsőoktatásban tanulók száma, az idén ez a szám 330 ezer.
Balog Zoltán szerint a képviselő állításával ellentétben a Bursa Hungarica felsőoktatási ínkormányzati ösztöndíj 2013-as kiírása nem szenvedett késedelmet, azt az előző évivel azonos ütemezésben hirdették meg. Az önkormányzatoknak és a diákoknak elegendő idejük volt a jelentkezésre, és ezzel a lehetőséggel éltek is - hangsúlyozta a miniszter.
A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás, továbbá a felsőoktatási intézményi segítség.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
