Az idén már 2277 önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjprogramhoz, és több mint 28 ezren...
Az idén már 2277 önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjprogramhoz, és több mint 28 ezren nyertek el támogatást - válaszolta az emberi erőforrások minisztere a jobbikos Farkas Gergely kérdésére.
Balog Zoltán az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában, felidézve a program indítását, kifejtette: 2005-ben 2067 települési önkormányzat csatlakozott a kezdeményezéshez, és a 40 595 benyújtott pályázatból 34 040-et támogattak. Az idén már 2277 önkormányzat csatlakozott, és 32 014 pályázóból 28 258 fő lett ösztöndíjas.
Az adatok szerint míg 2005-ben a pályázók 83 százaléka kapott Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjat, addig 2010 óta már a pályázók 88 százaléka részesül támogatásban. A pályázók és a támogatottak számának változása arányos az összes hallgató létszámának csökkenésével - rögzítette a tárca vezetője. Kiemelte: 2005-ben a 424 ezret is meghaladta a felsőoktatásban tanulók száma, az idén ez a szám 330 ezer.
Balog Zoltán szerint a képviselő állításával ellentétben a Bursa Hungarica felsőoktatási ínkormányzati ösztöndíj 2013-as kiírása nem szenvedett késedelmet, azt az előző évivel azonos ütemezésben hirdették meg. Az önkormányzatoknak és a diákoknak elegendő idejük volt a jelentkezésre, és ezzel a lehetőséggel éltek is - hangsúlyozta a miniszter.
A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás, továbbá a felsőoktatási intézményi segítség.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
