Nem csoda, hogy annyian tülekednek a kollégiumi férőhelyekért. A fővárosban nem létezik olcsóbb lakhatás egy egyetemi/főiskolai kollégiumnál.
Korábbi körképünkben megnéztük, mennyire mélyen kell a zsebébe nyúlnia egy diáknak vagy szülőnek, ha nem jár kollégiumi lakhatás a főiskolai évek alatt. Akkor arra jutottunk, hogy az olcsóbb kerületekben, egy három főnek kényelmes 50-60 négyzetméteres lakás bérleti díja minimum havi 100 ezer forint. Talán nem lepődik meg senki azon, hogy a kollégiumi lakhatás ehhez képest szinte ingyen van – legalábbis az állami intézmények kolijaiban.
Ha az elmúlt évek alatt nem sokat nőtt kollégiumi díjakhoz hozzávesszük, hogy ezekben már a rezsi is benne van, akkor hamar érthetővé válik, miért is jut több diák egyetlen kollégiumi férőhelyre. De nézzük a konkrét számokat!
Ha valaki egyszemélyes ellátást szeretne, akkor sem rokkan bele anyagilag a kollégiumi díj kifizetésébe. Az ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumában 15 320 forintért lehet ilyen szobában lakni, ami az állami intézmények kollégiumai közül bitang drágának számít. Az ELTE legolcsóbb kolija a Vezér úti, ahol már 9320 forintért is elintézhető a lakhatás, de többségében 3 ágyas szobák állnak itt rendelkezésre.
A helyzet tehát az, hogy egy kollégiumi férőhely akár harmadába is kerülhet annak, amibe egy albérlet kerül, akkor is, ha többen osztoznak a lakáson. A kollégiumokban ráadásul fix díjat szabnak, amit nem befolyásol, hogy épp fűtési szezon van, illetve az internet is már mindenhol alapfelszereltség.
Aki nem kerül be koliba, és albérletre sincs pénze, utolsó esélyként körbenézhet az intézményfüggetlen magánkollégiumok között, ám árban ezek legfeljebb akkor kedvezőbbek, ha valaki mindenképp egyesül szeretne lakni . A Grassalkovich és Thököly Magánkollégium egyszemélyes szobái már 55 ezer forintért elérhetők, azonban itt 60 ezer forint kauciót kérnek el a beiratkozásnál. A Budai Diákhotel ennél is borsosabb, itt 50 ezer forint egy kétágyas szoba, a privát férőhelyért pedig 80 ezret kérnek.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
