Nem csoda, hogy annyian tülekednek a kollégiumi férőhelyekért. A fővárosban nem létezik olcsóbb lakhatás egy egyetemi/főiskolai kollégiumnál.
Korábbi körképünkben megnéztük, mennyire mélyen kell a zsebébe nyúlnia egy diáknak vagy szülőnek, ha nem jár kollégiumi lakhatás a főiskolai évek alatt. Akkor arra jutottunk, hogy az olcsóbb kerületekben, egy három főnek kényelmes 50-60 négyzetméteres lakás bérleti díja minimum havi 100 ezer forint. Talán nem lepődik meg senki azon, hogy a kollégiumi lakhatás ehhez képest szinte ingyen van – legalábbis az állami intézmények kolijaiban.
Ha az elmúlt évek alatt nem sokat nőtt kollégiumi díjakhoz hozzávesszük, hogy ezekben már a rezsi is benne van, akkor hamar érthetővé válik, miért is jut több diák egyetlen kollégiumi férőhelyre. De nézzük a konkrét számokat!
Ha valaki egyszemélyes ellátást szeretne, akkor sem rokkan bele anyagilag a kollégiumi díj kifizetésébe. Az ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumában 15 320 forintért lehet ilyen szobában lakni, ami az állami intézmények kollégiumai közül bitang drágának számít. Az ELTE legolcsóbb kolija a Vezér úti, ahol már 9320 forintért is elintézhető a lakhatás, de többségében 3 ágyas szobák állnak itt rendelkezésre.
A helyzet tehát az, hogy egy kollégiumi férőhely akár harmadába is kerülhet annak, amibe egy albérlet kerül, akkor is, ha többen osztoznak a lakáson. A kollégiumokban ráadásul fix díjat szabnak, amit nem befolyásol, hogy épp fűtési szezon van, illetve az internet is már mindenhol alapfelszereltség.
Aki nem kerül be koliba, és albérletre sincs pénze, utolsó esélyként körbenézhet az intézményfüggetlen magánkollégiumok között, ám árban ezek legfeljebb akkor kedvezőbbek, ha valaki mindenképp egyesül szeretne lakni . A Grassalkovich és Thököly Magánkollégium egyszemélyes szobái már 55 ezer forintért elérhetők, azonban itt 60 ezer forint kauciót kérnek el a beiratkozásnál. A Budai Diákhotel ennél is borsosabb, itt 50 ezer forint egy kétágyas szoba, a privát férőhelyért pedig 80 ezret kérnek.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
