„Miért kellene bejárni az egyetemi órákra?” – ezt a kérdést tette fel a Twitteren egy ohiói egyetemista.
„Miért kellene bejárni az egyetemi órákra?” – ezt a kérdést tette fel a Twitteren egy ohiói egyetemista. Cardale Jones a bejegyzés szerint kizárólag azért jár egyetemre, hogy focizhasson, az előadásoknak ugyanis „semmi értelme” – írja a Huffington Post. Bár a bejegyzést hamar eltávolította, néhány blogger rátalált, és terjeszteni kezdte.
A Huffington Post szerzője megjegyzi, hogy Jones bizonyára nincs tisztában azzal a ténnyel, hogy az egyetemek sportprogramjai a működés határán állnak, számos intézmény a diákoktól kér pénzt, hogy fent tudják tartani többek között a milliókat felemésztő focicsapatokat. Ostobának nevezte a diákokat a Facebookon, majd felmondott két brit pedagógus – az esetről itt olvashatsz bővebben.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
