Kínos Twitter-bejegyzés miatt támadnak a neten egy amerikai diákot

„Miért kellene bejárni az egyetemi órákra?” – ezt a kérdést tette fel a Twitteren egy ohiói egyetemista.

  • Eduline
Meggondolatlan tweet miatt szégyenkezhet az ohiói diák
Twitter

„Miért kellene bejárni az egyetemi órákra?” – ezt a kérdést tette fel a Twitteren egy ohiói egyetemista. Cardale Jones a bejegyzés szerint kizárólag azért jár egyetemre, hogy focizhasson, az előadásoknak ugyanis „semmi értelme” – írja a Huffington Post. Bár a bejegyzést hamar eltávolította, néhány blogger rátalált, és terjeszteni kezdte.

A Huffington Post szerzője megjegyzi, hogy Jones bizonyára nincs tisztában azzal a ténnyel, hogy az egyetemek sportprogramjai a működés határán állnak, számos intézmény a diákoktól kér pénzt, hogy fent tudják tartani többek között a milliókat felemésztő focicsapatokat. Ostobának nevezte a diákokat a Facebookon, majd felmondott két brit pedagógus – az esetről itt olvashatsz bővebben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.