Az elmúlt napokban, hónapokban nyilvánvalóvá lett erkölcsi válság megmutatta, milyen nagy szükség van értékelvű felsőoktatásra - mondta Balog Zoltán, megjegyezve: akik belülről ismerik a magyar felsőoktatást, azok pontosan tudják, ez az erkölcsi válság nem egy hónapos és nem is egy-két éves, hanem sokkal régebben kezdődött folyamatok eredménye, tünete.
Közölte: erre a tanévre 2000-rel több diák jelentkezett a református egyetemre, mint tavaly. Természetesen - tette hozzá - nem egyházi fenntartású intézményekben is lehet értékelvű oktatás, ugyanakkor annak az értékelvűségnek, amit a református vagy a katolikus egyetem kínálni tud, sajátos történelmi, kulturális, spirituális gyökere van.
Balog Zoltán kitért arra is, hogy a nevelés nem ér véget a középiskolában, ezért a felsőoktatásban is szükség van azokra az erkölcsi alapokra, amelyeket az egyházak föl tudnak mutatni és ami vonzóvá teszi őket a mai világban. Ez a vonzerő pedig fontos, hiszen a felsőoktatási intézmények között verseny van - mondta.
Ami pedig még a katolikus világtól is megkülönbözteti a protestánsokat - hangsúlyozta -, az az új és a régi sajátos viszonya. Az a történelemből hozott tudás, hogy az igazi megújulás, az igazi versenyképesség a régire építkezik.
A miniszter emlékeztetett arra, a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején még sokan aggódtak, hogy az egyetem képes lesz-e betölteni azt a hivatást, amiért létrehozták. Hozzátette, az egyetem vezetése azóta nemcsak gazdaságilag, pénzügyileg, hanem struktúrájában, színvonalában és oktatási kínálatában is "rendbe rakta azt, ami rendetlen volt, és tovább építette azt, ami jó volt".
Kiemelte, hogy a református egyetemen már működik stratégiai igazgatás néven a kancelláriarendszer, amelyet a kormány most szeretne bevezetni az állami felsőoktatás területén.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
