Az első évben otthagynád az egyetemet? Így nem kell fizetned

Nem tetszett a képzés? Másra számítottáll és lelépnél az egyetemről? Ha állami ösztöndíjasként nem szeretnéd visszafizetni a képzésed díját, van néhány mentőöved.

  • Eduline

Azt szeretném kérdezni hogy állami ösztöndíjasként egy passzív és egy aktív félév után otthagyom az egyetemet? Vissza kell fizetni valamit?

- kérdezte olvasónk. A jelenlegi jogszabályok lehetőséget bizotsítanak minden állami ösztöndíjasnak, hogy egy aktív félévet követően megszakítsák tanulmányaikat.

Ebben az esetben nem kell visszafizetni a képzésed díját. Akkor sincs baj, ha passzív féléved volt, ugyanis csak az aktív félévek számítanak. Ennek köszönhetően megmaradhat a passzív jogviszonyod, ami néhány előnyt biztosít számodra. Például, ha diákhitelt is igényeltél, a jogviszonyod miatt nem kezdődik meg a törlesztés a tavaszi félévben.

A felhasznált egy állami félév viszont levonásra kerül az államilag felhasználható félévkeretből.

Az osztatlan képzések esetében a második félév is aktív lehet, utána is el lehet hagyni fizetés nélkül a szakodat.

Így úszható meg az állami ösztöndíj visszafizetése

Nem minden esetben kell fizetni, ha abbahagyjátok az egyetemet-főiskolát. Olvasói kérdésre válaszolunk. Két félév után abba kell hagynom az államilag támogatott alapképzést, mert gyereket várok. Ilyenkor tényleg vissza kell fizetnem a két félév állami támogatásának felét? Kevés esetben úszhatja meg valaki a visszafizetési kötelezettséget, de a gyerekvállalás ezek között van.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.