A Csongrád megyei kormányhivatalban demonstráló hallgatókkal egyeztetett több mint egy órán át B.
A Csongrád megyei kormányhivatalban demonstráló hallgatókkal egyeztetett több mint egy órán át B. Nagy László kormánymegbízott hétfőn este. A fideszes országgyűlési képviselő ígéretet tett rá, közvetíti a kormány felé a hallgatók és az oktatók által megfogalmazott, felsőoktatással kapcsolatos követeléseket.
A kormánymegbízott a beszélgetés során arra a hallgatói felvetésre, hogy 2008, a tandíjellenes népszavazás óta gyökeresen megváltozott a Fidesz felsőoktatással kapcsolatos álláspontja kifejtette, az országnak rendkívül szűk mezsgyén kell egyensúlyoznia, behatároltak a kormány lehetőségei.
A felsőoktatás esetében köztehermegosztásra van szükség, de a kormány elképzelései alapján minden leendő hallgatónak biztosítják a kedvező finanszírozási lehetőséget, a közszférában elhelyezkedőktől pedig az állam átvállalja majd az így keletkező adósságot – hangsúlyozta B. Nagy László.
A hallgatók álláspontja szerint a keretszámok drasztikus csökkentése és a hallgatói szerződés éppen a szándékolttal ellentétes hatást ér el: a legtehetségesebb diákok Nyugat-Európába mennek el tanulni. A kormánymegbízott ezzel kapcsolatban kifejtette, mindenképpen megoldást kell találni arra a jelenségre, hogy a közpénzből diplomát szerző fiatalok tudása más országban hasznosul.
A délben a kormányhivatal épületében tiltakozó akciót kezdő fiatalok demonstrációjukat éjszaka is folytatták. Mivel takarékossági okokból az épület átriumát éjszaka nem fűtik a hallgatók az éjszakát az egyik tanácsteremben tölthették. A diákok korábban bundáskenyeret és forró teát is kaptak a kormányhivatal munkatársaitól. Polner Eörs főigazgató pedig közölte, vendégként tekintenek a tiltakozó hallgatókra, akik alapvető, alkotmányos jogukkal élnek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
