Az iparkamara a szakképzés után kiterjesztené hatáskörét a felsőoktatásra is - írja a Népszabadság.
Az iparkamara a szakképzés után kiterjesztené hatáskörét a felsőoktatásra is - írja a Népszabadság. A lap csütörtöki számában közölt cikk szerint a kormány mellett új szereplő jelent meg a felsőoktatás alakításában: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).
A Népszabadság birtokába került dokumentumban szereplő egyik javaslat szerint a jelenlegi gazdasági tanácsok helyett "egységes jogi szabályozás alapján működő társadalmi-gazdasági tanácsokat/felügyelő bizottságokat kell létrehozni az MKIK koordinációjának és delegálási jogának biztosításával, amelyek külső kontrollként nem csupán az intézmények gazdálkodását, de a gazdaság és a felsőoktatási intézmények kapcsolatának meglétét és érvényesülését is ellenőrzik".
A dokumentumban többek között szerepel a gazdasági szereplők érdemi szerepének biztosítása a szakok, tananyagok akkreditációjában, a képzések kimeneti követelményeinek meghatározásában, továbbá a vállalati szakemberek oktatói státusú elismerése is. Az alapképzéseknél a cikk szerint még abba is beleszólást akarnak, hogy hány kreditet ismerjen el egy adott intézmény.
Nemcsak az egyetemek gazdaságát és képzési autonómiáját csorbítaná az MKIK, hanem a szervezet szerint a "hallgatói önkormányzatok hatáskörének felülvizsgálata", "az oktatás színvonalát korlátozó jogok megvonása" is indokolt lenne - olvasható a lapban.
A Népszabadság úgy tudja, hogy a javaslatok előkerültek a rektori konferencia és a minisztérium közötti szerdai egyeztetésen is. Az MKIK kezdeményezését Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár támogathatónak tartotta
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
