Az iparkamara a szakképzés után kiterjesztené hatáskörét a felsőoktatásra is - írja a Népszabadság.
Az iparkamara a szakképzés után kiterjesztené hatáskörét a felsőoktatásra is - írja a Népszabadság. A lap csütörtöki számában közölt cikk szerint a kormány mellett új szereplő jelent meg a felsőoktatás alakításában: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).
A Népszabadság birtokába került dokumentumban szereplő egyik javaslat szerint a jelenlegi gazdasági tanácsok helyett "egységes jogi szabályozás alapján működő társadalmi-gazdasági tanácsokat/felügyelő bizottságokat kell létrehozni az MKIK koordinációjának és delegálási jogának biztosításával, amelyek külső kontrollként nem csupán az intézmények gazdálkodását, de a gazdaság és a felsőoktatási intézmények kapcsolatának meglétét és érvényesülését is ellenőrzik".
A dokumentumban többek között szerepel a gazdasági szereplők érdemi szerepének biztosítása a szakok, tananyagok akkreditációjában, a képzések kimeneti követelményeinek meghatározásában, továbbá a vállalati szakemberek oktatói státusú elismerése is. Az alapképzéseknél a cikk szerint még abba is beleszólást akarnak, hogy hány kreditet ismerjen el egy adott intézmény.
Nemcsak az egyetemek gazdaságát és képzési autonómiáját csorbítaná az MKIK, hanem a szervezet szerint a "hallgatói önkormányzatok hatáskörének felülvizsgálata", "az oktatás színvonalát korlátozó jogok megvonása" is indokolt lenne - olvasható a lapban.
A Népszabadság úgy tudja, hogy a javaslatok előkerültek a rektori konferencia és a minisztérium közötti szerdai egyeztetésen is. Az MKIK kezdeményezését Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár támogathatónak tartotta
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
