A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatói szeptembertől már a Budapesti Metropolitan Főiskolán kezdhetik meg tanulmányaikat.
A csütörtökön benyújtott felsőoktatási törvény módosításában már Budapesti Metropolitan Főiskolaként szerepel a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola.
„Azért esett a választás a Budapesti Metropolitan Főiskola névre, mert két legfontosabb célunkat, a nemzetköziséget és a további növekedést jól érzékelteti, hiszen a metropolitan szó nagyságot, modernséget fejez ki. Ahogy a világvárosokat, úgy a főiskolát is egy élő, nyüzsgő, folyamatosan növekvő közösség jellemzi. A városiasság hangsúlyozása a főiskola képzéseire is utal, hiszen azok a 21. századi fejlett világ urbánus igényeire, a kreatív ipar kihívásaira reagálnak” – mondta el Dr. Vass László rektor.
A névváltás igénye már a művészeti szakok bevezetésével megfogalmazódott, végül 2013-ban, egy tudatos tervezési folyamat indult el. A névalkotási folyamatban a főiskola dolgozói és hallgatói is részt vettek névjavaslataik megfogalmazásával. Több száz alternatívát értékelve és tesztelve egyértelművé vált, hogy az iskola számára a legmegfelelőbb név a Metropolitan, mert hosszú távon kifejezi a főiskola identitását és értékeit, ezzel lehetőséget ad a további fejlődésre.
Az új név az Országgyűlés jóváhagyását követően, várhatóan 2015. szeptember 1-jén kerül hivatalosan bevezetésre, mellyel egy időben megváltozik a főiskola logója és arculata is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
