Schwarzenegger mint egyetemi professzor?

Az egykori izomember és Terminátor, Arnold Schwarzenegger a politikatudomány világában látja a jövőjét és a...

  • MTI

Az egykori izomember és Terminátor, Arnold Schwarzenegger a politikatudomány világában látja a jövőjét és a Dél-Kaliforniai Egyetemen megalapította az ő nevét viselő állam- és globálpolitikai intézetet - közölték amerikai sajtóforrások.

Schwarzenegger, aki a politikában egészen Kalifornia állam kormányzóságáig vitte, tanítani is fog az egyetemen és ő lesz az intézet tanácsadói testületének elnöke - vált ismertté helyi idő szerint csütörtökön. Az intézmény, amely alapvetően a felelős vezetés tudatosítására és a pártos megosztottság meghaladására törekszik majd, az oktatás, az energia és környezetvédelem, a pénzügyi és a gazdaságpolitika, az egészségügy és a wellness, valamint a politikai reform terén kívánja előmozdítani a kutatásokat.

EPA/Andy Kuno

A volt testépítő világbajnok, filmsztár és politikus 20 millió dollárt ajánlott fel az intézet számára a magánvagyonából, valamint az általa szervezendő adománygyűjtések bevételeiből. Schwarzenegger csapata először szeptember 24-én mutatkozik majd be, egy olyan szimpóziummal, amelynek a pártosságon túli világgal foglalkozik majd a politikai döntéshozatalban.

"Ha visszagondolnak arra, amit tettem - a body buildingtől és az emberek edzésétől kezdve a táplálkozásról és a táplálék-kiegészítőkről szóló írásaimon át a filmek és a szórakoztatás promóciójáig - mindig az érdekelt, hogy mások hogyan hasznosíthatnák a tapasztalataimat" - nyilatkozott Schwarzenegger.

"És most ezzel (az intézettel) is ugyanez a helyzet. Kár lenne, ha mindaz, amit a hét évig tartó kormányzásom alatt megtanultam a problémamegoldásról, most ott heverne parlagon és senki sem hasznosíthatná" - tette hozzá.

Schwarzenegger több szállal kötődik a Dél-Kaliforniai Egyetemhez. 2009-ben díszdoktori címet kapott az oktatási intézménytől, de tavaly ott végzett lánya, Katherine és a következő tanévben itt lesz gólya a fia, Patrick is.

Az NPR közszolgálati rádió szerint Schwarzenegger professzor decemberben tarja meg első előadását.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.