Különleges fotósorozattal és színdarabbal harcol a rasszizmus ellen a Harvard egyik diákszervezete.
A kampány címe - "Én is a Harvard része vagyok" - arra hívja fel a figyelmet, hogy az afroamerikai hallgatókkal gyakran azt éreztetik csoporttársaik és tanáraik, hogy nekik nincs helyük a Harvardon, írja a Buzzfeed.
Kimiko Matsuda-Lawrence, a kezdeményezés ötletgazdája az előző félévben negyven afroamerikai hallgatóval készített interjút egy tanulmányhoz. Ezek alapján készült el az I, too, am Harvard című darab, amelyet egy művészeti fesztiválon mutatnak be március 7-én. A kezdeményezésnek saját oldala is van, a színdarabhoz pedig előzetes is készült.
Matsuda-Lawrence elmesélte, hogy egyszer barátaival sétált a campuson, amikor két részegnek tűnő diákkal találkoztak. "Egyikük odajött, és egészen közelről belekiabálta az arcomba, hogy: tudsz olvasni? Ez csak egy példa a sok közül. A Harvardon megkérdőjelezik a fekete diákok intelligenciáját."
A kampány válasz arra a cikkre is, amely az egyetem napilapjában jelent meg, és olyan állításokat tartalmaz, hogy "fekete diákot beengedni a Harvardra olyan, mint egy vak embert kiképezni pilótának".
"Szeretnénk egy olyan mozgalmat létrehozni, amely valós változásokat hoz majd az intézményben, így az afroamerikai diákok is érezhetik majd, hogy ide tartoznak" - mondta Matsuda-Lawrence, hozzátéve: "a színdarab nem a vége, hanem a kezdete valaminek."
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
