Olcsóbb elvégezni az egyetemet, mint kihagyni

Jobban jár anyagilag az a diák, aki beiratkozik egyetemre, mint az, aki az érettségi után félbehagyja tanulmányait...

  • Eduline
Túry Gergely

Jobban jár anyagilag az a diák, aki beiratkozik egyetemre, mint az, aki az érettségi után félbehagyja tanulmányait, és dolgozni kezd. Egy friss tanulmány számításai szerint hosszú távon kifizetődőbb diplomát szerezni, mint kihagyni az egyetemet – számolt be a Huffington Post.

A Georgetown University kutatói arra jutottak, hogy a csak érettségivel rendelkezők egész életükben alacsonyabb jövedelemre számíthatnak, míg a diplomások akkor is jóval többet tudnak félretenni, ha kifizetik az egyetemi éveik alatt felgyülemlett adósságaikat.

A tanulmány szerint egy BA- vagy BSc-diplomával összesen 2 millió 800 ezer dollárt, azaz 616 millió forintot lehet keresni az aktív években, ami 84 százalékkal több, mint az érettségivel rendelkezők esetében.

Ráadásul diplomával nagyobb az esélye annak, hogy valaki biztos állást talál. Az adatok szerint idén februárban a főiskolát vagy egyetemet végzettek 4,3 százaléka volt munkanélküli az Egyesült Államokban, míg az érettségizett lakosságot tekintve ez az arány 9,2 százalék volt. Mekkora fizetésre számíthatsz BA- és BSc-diplomával? Összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.