A felvételi ponthatárok kihirdetése után a budapesti gólyák közül több mint húszezren néznek albérlet vagy lakás...
A felvételi ponthatárok kihirdetése után a budapesti gólyák közül több mint húszezren néznek albérlet vagy lakás után, ami megmozdíthatja a fővárosi lakáspiacot - közölte az Otthontérkép kutatása alapján az FHB Jelzálogbank Nyrt. pénteken. Albérlet helyett kollégium? Kollégiumi körképünket itt olvashatjátok el.
A tapasztalatok szerint az egyetemisták és főiskolások számára az ár mellett a jó közlekedés, illetve az iskola közelsége a legfontosabb szempont, a harmadik a lakás komfortértéke. Gyakori, hogy több fiatal bérel közös lakást, megosztva így a költségeket. Ilyen esetekben az ingatlan beosztásában kedvező a több, önállóan megközelíthető szoba és esetleg az ehhez kapcsolódó saját fürdőszoba.
Az Otthontérkép adatai szerint Budapest belső városrészeiben, elsősorban az V., a VI. és a VII. kerületben négyzetméterenként 1 500 és 2 000 forint között, illetve e fölött vannak a bérleti díjak. A közlemény szerint a fajlagos bérleti díjak ezekben a kerületekben kizárólag Buda frekventált területeitől maradnak el. A külső kerületek ugyanakkor jelentősen olcsóbbak, az adatok szerint négyzetméterenként 1 200 forint alatti árával a IV. kerület a legolcsóbb.
Budapesten az egyetemisták lakásbérleteire az 50-90 ezer forintos bérleti díjak jellemzőek. Az adatok szerint a közös költség és a rezsi összege általában a bérleti díjon felül, annak mintegy harmadát teszi ki, azaz egy 90 ezer forintos bérlemény esetében körülbelül 20 ezer forintnyi energiaköltségre és 10 ezer forintnyi közös költségre lehet számítani. Jelentős eltéréseket lehet azonban tapasztalni a fűtés módjától, illetve az épület szerkezetétől és állapotától függően.
Az adásvételi piaccal szemben a bérlemények jellemzően felújítottak vagy új építésűek, többnyire összkomfortosak, de jelentős százalékban található közöttük dupla-, vagy luxus komfortfokozatú lakás is. A bérlemények jelentős részét bútorozottan adják ki - közölte az FHB.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
