A felvételi ponthatárok kihirdetése után a budapesti gólyák közül több mint húszezren néznek albérlet vagy lakás...
A felvételi ponthatárok kihirdetése után a budapesti gólyák közül több mint húszezren néznek albérlet vagy lakás után, ami megmozdíthatja a fővárosi lakáspiacot - közölte az Otthontérkép kutatása alapján az FHB Jelzálogbank Nyrt. pénteken. Albérlet helyett kollégium? Kollégiumi körképünket itt olvashatjátok el.
A tapasztalatok szerint az egyetemisták és főiskolások számára az ár mellett a jó közlekedés, illetve az iskola közelsége a legfontosabb szempont, a harmadik a lakás komfortértéke. Gyakori, hogy több fiatal bérel közös lakást, megosztva így a költségeket. Ilyen esetekben az ingatlan beosztásában kedvező a több, önállóan megközelíthető szoba és esetleg az ehhez kapcsolódó saját fürdőszoba.
Az Otthontérkép adatai szerint Budapest belső városrészeiben, elsősorban az V., a VI. és a VII. kerületben négyzetméterenként 1 500 és 2 000 forint között, illetve e fölött vannak a bérleti díjak. A közlemény szerint a fajlagos bérleti díjak ezekben a kerületekben kizárólag Buda frekventált területeitől maradnak el. A külső kerületek ugyanakkor jelentősen olcsóbbak, az adatok szerint négyzetméterenként 1 200 forint alatti árával a IV. kerület a legolcsóbb.
Budapesten az egyetemisták lakásbérleteire az 50-90 ezer forintos bérleti díjak jellemzőek. Az adatok szerint a közös költség és a rezsi összege általában a bérleti díjon felül, annak mintegy harmadát teszi ki, azaz egy 90 ezer forintos bérlemény esetében körülbelül 20 ezer forintnyi energiaköltségre és 10 ezer forintnyi közös költségre lehet számítani. Jelentős eltéréseket lehet azonban tapasztalni a fűtés módjától, illetve az épület szerkezetétől és állapotától függően.
Az adásvételi piaccal szemben a bérlemények jellemzően felújítottak vagy új építésűek, többnyire összkomfortosak, de jelentős százalékban található közöttük dupla-, vagy luxus komfortfokozatú lakás is. A bérlemények jelentős részét bútorozottan adják ki - közölte az FHB.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
