Debrecenben hozzák létre az első európai ajurvéda tanszéket, az erről szóló megállapodást szerdán írták alá a Debreceni Egyetem (DE) és az indiai AYUSH Akadémia vezetői.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora az aláírás után tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a nyugati orvostudomány nem tud mit kezdeni a krónikus betegségek megelőzésével, rehabilitációjával, nem tudja a választ arra, hogyan kell megőrizni az egészséget, míg az ötezer éves ajurvéda mindezt tartalmazza.
Az ajurvéda olyan komplex terület, amely magában foglalja az élelmiszer- és a gyógyszertudományt, a filozófiát, a természettudományi kutatásokat, a masszázst és a mozgásfejlesztést is. A Debreceni Egyetem fogékony az ázsiai orvostudományok iránt, és támogatja, hogy ezt a hatékony orvosi gyakorlatot Magyarországon is el lehessen sajátítani - jelezte a rektor, hozzátéve: az együttműködésnek része, hogy az ajurvédikus képzést beépítsék a DE graduális képzésébe az indiai kormány és az AYUSH Akadémia támogatásával.
Malay Mishra, India budapesti nagykövete a megállapodás aláírása után elmondta: Debrecenben hozzák létre Európa első ajurvéda központját, amely a helyi vállalkozásokkal összefogva reményeik szerint termékek előállítására és az európai piac elérésére is lehetőséget teremt majd.
Az ősi tudást a Debreceni Egyetemre egy 35 éves tapasztalattal rendelkező indiai szakember hozza el, aki a farmakológiai és farmakoterápiás intézet munkájába kapcsolódik be, és közreműködik a tananyagfejlesztésében is - közölte a nagykövet. Azt mondta, azért döntöttek Debrecen mellett, mert a város gyógyszergyártási központként működik, ahol minden szükséges tudás rendelkezésre áll.
Nilanjan Sanyal, az AYUSH Akadémia elnöke hozzátette: az elöregedő társadalomban új betegségek jelennek meg, amelyek gyógyításában nem feltétlenül hatékonyak a meglévő módszerek, ezért a nyugati orvoslás és az ajurvédikus tanok együttes használata az egész társadalom javára válik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
