Meglepő: ez lenne a világ legdrágább egyeteme?

Talán nem ér titeket meglepetésként, ha eláruljuk, hogy a világ legdrágább egyetemei az Egyesült Államokban találhatók, bár ezek nem azonosak a világ legjobb helyre rangsorolt intézményeivel. Általában kisebb, egy-egy szakterületre specializálódott intézmények tartoznak ide, de pár nagyobb kutatóegyetem is felfért a listára. Lássuk, mi kerül évente még az MIT-nál vagy a Harvardnál is sokkal többe!

  • Eduline
Wikipedia

New York kertvárosi részén, Bronxville-ben található a világ legdrágább egyeteme, a Sarah Lawrence Collage, ami egy művészeti magánegyetem. Az éves tandíj közel 51 ezer amerikai dollár, azaz nagyjából 14,5 millió forint, ami további 15 ezer dollárral nő a kollégiumi ellátással. Így akár 18 millió forintba is kerülhet egyetlen tanév.

A kaliforniai Claremontban található a főleg fizikát, biológiát, matematikát és mérnöki tudományokat oktató Harvey Mudd Collage. A 48,5 ezer dolláros tandíjhoz még 16 ezer dolláros lakhatási díjat is érdemes hozzászámolni, ha valaki ide szeretne járni. Viszont megéri a befektetés, mert az USA legjobban kereső szakemberei közül sokan innen kerülnek ki.

A New York-i Columbia University az eddig felsoroltaktól eltérően egy nagy kutatóegyetem, amit még a 18. században alapítottak. Fennállása óta közel 100 Nobel-díjast adott a világnak, így talán sokaknak megéri kifizetni az éves szinten 51 ezer dollárba kerülő tandíjat, amit még 12 ezer dollárral fejel meg a kollégiumi elhelyezés.

ustamalta.org

36 Nobel-díj és 18 Pulitzer-díj fűződik a New York University nevéhez, ami még arról is híres, hogy ez az egyetem adja a világ legtöbb cserediákját. Évi 46 ezer dollár a tandíj, a kollégiummal együtt azonban ez 63 ezerig is emelkedhet.

A New York Universityhez hasonló költségekkel kell számolni a University of Chicagón is. Jelenleg a tanszékeken nyolc Nobel-díjas kutató dolgozik, így valószínűleg minőségi oktatást nyújtanak a közel 18 millió forintos éves díjért cserébe.

A Claremont McKenna College-ról azt tartják, hogy ide a legnehezebb bekerülni az összes amerikai egyetem közül. A kis magánegyetemet 1946-ban csak fiúk számára alapította Donald McKenna, és csak jó 30 évvel később vettek fel nőket is a bölcsészettudományi egyetemre. A 47 ezer dolláros éves tandíj 62 ezer dollárra nő a kollégiumi költségekkel.

A díjakkal kapcsolatos adatok a The Chronicle of Higher Education információin alapulnak, és a belföldi diákokra szabott tandíjjal számoltak. A tandíj külföldi diákok esetében eltérő lehet, illetve külölféle támogatások enyhíthetik azt.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.