Fontos konszolidációs lépések történnek a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a felsőoktatási intézmény azonban nem...
Fontos konszolidációs lépések történnek a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a felsőoktatási intézmény azonban nem tervez jelentős létszámleépítést - jelentette be Szabó Gábor rektor pénteken. Mennyivel csökkent az egyetemek és főiskolák állami támogatása? Az intézményekre lebontott adatokat itt nézhetitek meg.
A professzor az egyetem zártkörű dolgozói értekezletét követő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az SZTE-n tavaly ősszel, a zárolások és a költségvetési elvonások előtt elindult egy konszolidációs folyamat, amellyel komoly megtakarításokat sikerült elérni.
Az intézmény a dologi kiadásait éves szinten 1,2 milliárd forinttal csökkentette, a bérmegtakarítás nagysága mintegy 700 millió forint, és a klinikai központ kiadásait is sikerült 1,8 milliárd forinttal mérsékelni. Az egyetem alkalmazotti létszáma mintegy kétszázzal csökkent úgy, hogy a távozó munkatársak helyére - kevés kivétellel - nem vettek fel új dolgozót - közölte a rektor.
Az eddig napvilágot látott hivatalos tájékoztatások szerint idén az SZTE állami támogatása mintegy negyedével, 4,25 milliárd forinttal lesz alacsonyabb az előző évinél. Szabó Gábor azonban bízik abban, hogy a kiemelt és a kutatóegyetemek számára elkülönített tízmilliárd forintos keretből az intézmény mintegy kétmilliárd forintnyi többletforráshoz jut.
Az egyetem gazdálkodásának nagyon fegyelmezettnek kell lennie ahhoz, hogy ne jelentkezzenek akut problémák, ugyanakkor létezik reálisan működő megoldás, számos részlet azonban bizonytalan - hangsúlyozta az akadémikus.
A professzor szerint fontos kérdés például, hogy a kormányzat által a felsőoktatásnak - többek között az adósságok kiváltására, az önerő biztosítására, a PPP-megállapodások lezárására - ígért többletforrás, illetve a "segélyalap" mekkora hányada lesz "pántlikázott" pénz, és mekkora része szabadon felhasználható keret. A rektor elmondta, elképzelhető, hogy az SZTE költségvetésének nagysága az idén - a sikeres pályázatoknak köszönhetően - 2012-höz képest még növekedni is fog, a fejlesztési forrásokból azonban nem lehet bért vagy villanyszámlát fizetni.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
