Fontos konszolidációs lépések történnek a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a felsőoktatási intézmény azonban nem...
Fontos konszolidációs lépések történnek a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a felsőoktatási intézmény azonban nem tervez jelentős létszámleépítést - jelentette be Szabó Gábor rektor pénteken. Mennyivel csökkent az egyetemek és főiskolák állami támogatása? Az intézményekre lebontott adatokat itt nézhetitek meg.
A professzor az egyetem zártkörű dolgozói értekezletét követő sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az SZTE-n tavaly ősszel, a zárolások és a költségvetési elvonások előtt elindult egy konszolidációs folyamat, amellyel komoly megtakarításokat sikerült elérni.
Az intézmény a dologi kiadásait éves szinten 1,2 milliárd forinttal csökkentette, a bérmegtakarítás nagysága mintegy 700 millió forint, és a klinikai központ kiadásait is sikerült 1,8 milliárd forinttal mérsékelni. Az egyetem alkalmazotti létszáma mintegy kétszázzal csökkent úgy, hogy a távozó munkatársak helyére - kevés kivétellel - nem vettek fel új dolgozót - közölte a rektor.
Az eddig napvilágot látott hivatalos tájékoztatások szerint idén az SZTE állami támogatása mintegy negyedével, 4,25 milliárd forinttal lesz alacsonyabb az előző évinél. Szabó Gábor azonban bízik abban, hogy a kiemelt és a kutatóegyetemek számára elkülönített tízmilliárd forintos keretből az intézmény mintegy kétmilliárd forintnyi többletforráshoz jut.
Az egyetem gazdálkodásának nagyon fegyelmezettnek kell lennie ahhoz, hogy ne jelentkezzenek akut problémák, ugyanakkor létezik reálisan működő megoldás, számos részlet azonban bizonytalan - hangsúlyozta az akadémikus.
A professzor szerint fontos kérdés például, hogy a kormányzat által a felsőoktatásnak - többek között az adósságok kiváltására, az önerő biztosítására, a PPP-megállapodások lezárására - ígért többletforrás, illetve a "segélyalap" mekkora hányada lesz "pántlikázott" pénz, és mekkora része szabadon felhasználható keret. A rektor elmondta, elképzelhető, hogy az SZTE költségvetésének nagysága az idén - a sikeres pályázatoknak köszönhetően - 2012-höz képest még növekedni is fog, a fejlesztési forrásokból azonban nem lehet bért vagy villanyszámlát fizetni.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
