''Bizonyos akarattal szemben nem tanácsos komoly változásokat hozni'' a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint. Az MRK várhatóan szeptember második felében egyeztet a tervezett intézményi átalakításokról a felsőoktatási államtitkársággal - mondta Bódis József elnök, a Pécsi Tudományegyetem rektora a Kossuth Rádió 180 perc című keddi műsorában.
A rektor kifejtette: az egész felsőoktatást érinti az átalakítási folyamat, amely jelenleg a közepénél tart. A struktúraváltás változásokat hoz egyes intézményeknél, amelyek viszont vélhetően élni fognak azzal a lehetőséggel, hogy e változásokat a szenátusnak el kell fogadnia. Várhatóan sok konzultáció lesz, különösen azokban az esetekben, amelyekben "eddig nem volt olyan meggyőző az államtitkárság érvrendszere" - magyarázta.
Bódis József kiemelte: "nyilvánvaló, hogy bizonyos akarattal szemben nem lehet, nem tanácsos komoly változásokat hozni", és még komoly munka van hátra.
Ahogy beszámoltunk róla, Palkovics László felsőoktatási államtitkár kedden jelentette be, hogy mely egyetemeket, karokat vonják össze, illetve melyek válhatnak önállóvá a következő 1-2 évben - az átalakítás 8 jelenlegi felsőoktatási intézményt érint. A Budapesti Corvinus Egyetem három budai kara a Szent István Egyetemhez kerülne, és a Nyugat-magyarországi Egyetemtől is több kart elvennének. Az államtitkári javaslatról az intézmények szenátusai jövő hét végéig szavazhatnak, ezután az emberi erőforrások minisztere hozza meg a végleges döntést.
Az MRK vezetője azt mondta, Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár két napja tájékoztatta őket a várható lépésekről. A fenntartó álláspontja szerint az átalakításokról az érintett intézményekkel kell konzultálni, nem az MRK szintjén. Az MRK azonban úgy látja, hogy ha komoly érdeksérelem tapasztalható az átalakítás miatt, a szervezetnek segítenie kell a probléma megoldásában - mondta.
Bódis József arról is beszélt, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem a jelenlegi szerkezetében, felállásában és teljesítményével felhívta magára a figyelmet itthon és a világban is, ezért hallani többet az esetleges átalakításáról. Ugyanakkor a vidéki főiskolák esetében a jelentős hallgatói létszámcsökkenés veszélyezteti egy-egy intézmény létét, és ha ezen az integráció segít, akkor az támogatható, de az más kérdés, hogy az integráció milyen elvek mentén, milyen szabályozással valósul meg - vélekedett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
