Hány kreditet kell szereznetek, ha továbbra is állami ösztöndíjasként szeretnétek tanulni? Már az első félév után átsorolhatnak? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Most kezdtem az egyetemet állami ösztöndíjjal, de úgy néz ki, hogy nagyon kevés kurzust tudok majd elvégezni. Átsorolhatnak önköltséges képzésre?
Ha még csak egy szemesztert végeztetek el az adott szakon, vagy ha betegség, baleset vagy szülés miatt nem tudtatok bejárni az órákra, nem sorolhatnak át. Az új felsőoktatási koncepció szerint könnyebb lenne "elveszíteni" az állami ösztöndíjat: a részleteket itt találjátok.
A második félévben azonban már vigyáznotok kell: a szabály az, hogy ha az utolsó két aktív szemeszterben nem szerzitek meg az előírt kreditmennyiség legalább ötven százalékát - 30 kreditet - csak önköltségesként folytathatjátok a tanulmányaitokat. Emellett az adott egyetem vagy főiskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat egy minimális tanulmányi átlagot is. Hány félévet halaszthattok? Erről itt olvashattok.
Azokat is átsorolják, akik az adott szak képzési idejét már két félévvel meghaladták - ebbe beleszámítanak a korábban azonos képzési szinten végzett tanulmányok is. Milyen nyilatkozatot kell aláírniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak a beiratkozáskor? Összefoglalónkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
