A nap kérdése: már az első egyetemi félévetekben is kaphattok tanulmányi ösztöndíjat?

Már szeptembertől, elsőévesként is kaphattok teljesítményalapú ösztöndíjat az egyetemen, főiskolán? Mekkora a minimális összeg? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Tanulmányi ösztöndíj az első alapszakos félévben még biztosan nem jár
Shutterstock

Szeptemberben kezdem az egyetemet: a középiskolai eredményem alapján, vagy ha jól teljesítek ott, akkor már az első félévben is kaphatok tanulmányi ösztöndíjat?

Nem: az első egyetemen, főiskolán töltött szemeszteretekben a teljesítményalapú tanulmányi ösztöndíj még nem jár. Arról, hogy a mesterszakos hallgatók az első félévükben kapnak-e egységes összegű ösztöndíjat, a felsőoktatási intézmény dönt.

Ezt a támogatást az állami ösztöndíjas hallgatók maximum ötven százaléka kapja automatikusan, havi összegét mindig egy félévre határozzák meg, az előző szemeszter eredménye alapján.

A tanulmányi ösztöndíj havi összege nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva öt százalékánál, ami jelenleg 5950 forint.

A szociális alapú támogatásokról, amelyekre már az első félévetekben is pályázhattok, illetve a többi hallgatói ösztöndíjról itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.