Izgulós diák vagy, aki mindig a legrosszabbra számít? Minden vizsga előtt úgy érzed, biztosan meg fogsz bukni? Akkor van egy jó hírünk.
A legrosszabbra készülő diákok jobban fogadják a vizsgák eredményét, mint azok, akik nem izgulnak, vagy csak nem készülnek a legrosszabb forgatókönyvre – ezt állapította meg egy tanulmány, melyet nemrég az Emotion című szaklapban közöltek.
A tesztet 230 kaliforniai joghallgatón végezték el, akik a záróvizsgájukra készültek. A legrosszabbra számító, nagyon aggódó diákok sokkal jobban fogadták az esetleges rossz hírt az eredményről, mint azok, akik vagy nem izgultak, vagy másként vezették le a stresszt.
A legrosszabbra készülésnek még az az előnye is megvolt, hogy a későbbi jó eredmény sokkal jobban meglepte a diákokat, így jobban is örültek neki.
Tehát azt is mondhatjuk, hogy a vizsga után kompenzálta az élet azokat, akik előtte hetekig rettegtek. Hiszen a magabiztos diákok ugyanúgy érhettek el rossz eredményt, mint az aggódósok. Az még nem bizonyított, hogy melyik az egészségesebb: előre aggódni, vagy nagyot csalódni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
