Izgulós diák vagy, aki mindig a legrosszabbra számít? Minden vizsga előtt úgy érzed, biztosan meg fogsz bukni? Akkor van egy jó hírünk.
A legrosszabbra készülő diákok jobban fogadják a vizsgák eredményét, mint azok, akik nem izgulnak, vagy csak nem készülnek a legrosszabb forgatókönyvre – ezt állapította meg egy tanulmány, melyet nemrég az Emotion című szaklapban közöltek.
A tesztet 230 kaliforniai joghallgatón végezték el, akik a záróvizsgájukra készültek. A legrosszabbra számító, nagyon aggódó diákok sokkal jobban fogadták az esetleges rossz hírt az eredményről, mint azok, akik vagy nem izgultak, vagy másként vezették le a stresszt.
A legrosszabbra készülésnek még az az előnye is megvolt, hogy a későbbi jó eredmény sokkal jobban meglepte a diákokat, így jobban is örültek neki.
Tehát azt is mondhatjuk, hogy a vizsga után kompenzálta az élet azokat, akik előtte hetekig rettegtek. Hiszen a magabiztos diákok ugyanúgy érhettek el rossz eredményt, mint az aggódósok. Az még nem bizonyított, hogy melyik az egészségesebb: előre aggódni, vagy nagyot csalódni.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
