Szerdán bejelentette Balog Zoltán, hogy meghozta döntését, mindenképpen a Szent István Egyetemhez csatolják a Budapesti Corvinus Egyetem budai campusát. A diákok kétnapos tüntetése sem hatotta meg a minisztert. Az általános és középiskolai tanárok pedig megalázó feladatot kaptak. A hét hírei.
Hétfőn és kedden is tüntettek a diákok és tanárok, akik az ellen lázadtak fel, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem három budai karját a gödöllői Szent István Egyetemhez akarják csatolni. A tüntetésről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok. Az integrációról is beszélt nekünk a Corvinus rektora, Rostoványi Zsolt, aki szerint az egyetem helyzetét tekintve semmi sem indokolja az elcsatolást. Az interjút itt találjátok.
Se a rektor véleménye, se a diákok ellenkezése nem tudta meggyőzni Balog Zoltánt, aki már szerda reggel, a Corvinus szenátusi ülése előtt bejelentette: meghozta a döntést és mindenképpen az integrációt támogatja. A bejelentésről és annak körülményeiről itt olvashattok. A szenátus döntését pedig itt találjátok.
A kedélyeket egy másik értesülés is borzolta. Egy 25 éve a pályán lévő tanárnő levélben írta meg, hogy most már azt a feladatot kapták a minősítési eljárás miatt, hogy egymást figyeljék meg és súgják be. A részleteket itt találjátok.
Külföldön pedig egy angol diák került a címlapokra, aki az egyetemek vetélkedőjére érkezett nem éppen odaillő öltözetben. Róla itt olvashattok.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
