A doktoranduszok is átírnák a felsőoktatási koncepciót

Elengedhetetlen a felsőoktatási törvény tervezetének továbbgondolása és átdolgozása a Doktoranduszok Országos...

  • MTI

Elengedhetetlen a felsőoktatási törvény tervezetének továbbgondolása és átdolgozása a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) szerint, amely úgy véli: az oktatási államtitkárság által készített tervezet a jelenlegi a formájában nem kínál megoldást a felsőoktatás valódi problémáira. A szövetség alapvető társadalmi érdeknek tartja a felsőoktatáshoz való ingyenes hozzáférést, a magyarországi és nemzetközi hallgatói és oktatói mobilitást, így ezek esetleges korlátozását az ország szempontjából károsnak.

A DOSZ szerint a készülő törvény egyik legfontosabb céljai közé kell tartoznia a felsőoktatás minősége emelésének, a doktori képzés tartalmi és szervezeti fejlesztésének, az intézmények külső és belső minőségbiztosítása erősítésének, az oktatás és kutatás autonómiájának, a képzés és a tudományos élet sokszínűsége megőrzésének.

Jelenlegi formájában az oktatási államtitkárság által elkészített tervezet erre nem nyújt garanciákat, hiszen a vonatkozó részek kidolgozottsága nem megfelelő, hiányzik vagy a fenti célokkal pont ellentétes - szögezi le a szövetség, amely e mellett sérelmesnek tartja, hogy a jogszabály-tervezetben nem jelennek meg a doktoranduszok helyzetének rendezésére adott javaslataik, ideértve a doktoranduszok jogi státuszának módosítását, a doktori ösztöndíj figyelembe vételét jövedelemként a gyermekvállalásnál, vagy a doktori képzés beszámításét szolgálati időként.

Alapvető ezek rendezése akár a törvény, akár a végrehajtási rendeletek elfogadása során a felsőoktatási szervezetek aktív bevonásával. A DOSZ megfontolásra ajánlja a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája módosító javaslatait és szükségesnek tartja a további egyeztetéseket a kormányzat kompetens képviselői és a felsőoktatás reprezentatív szervezetei között - olvasható a szervezet közleményében.

A szövetség rögzíti azt is, hogy a felsőoktatásnak kiemelt szerepe van az ország gazdasági és társadalmi megújításában. Mint írja, fontos, hogy a kormány kiemelt célként fogalmazta meg a modern és jól működő felsőoktatás megteremtését.

A közleményben szerint a 2010-ben megindult koncepció-alkotási, majd szabályozási tevékenységhez a doktoranduszok a kezdet kezdetén felajánlották segítségüket, javaslataikat eljuttatták a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, az oktatási államtitkárság azonban nem vonta be a DOSZ-t érdemben jogszabály-előkészítésébe, az általuk megfogalmazott javaslatok nem jelentek meg a nemrégen nyilvánosságra hozott tervezetben.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.