Elengedhetetlen a felsőoktatási törvény tervezetének továbbgondolása és átdolgozása a Doktoranduszok Országos...
Elengedhetetlen a felsőoktatási törvény tervezetének továbbgondolása és átdolgozása a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) szerint, amely úgy véli: az oktatási államtitkárság által készített tervezet a jelenlegi a formájában nem kínál megoldást a felsőoktatás valódi problémáira. A szövetség alapvető társadalmi érdeknek tartja a felsőoktatáshoz való ingyenes hozzáférést, a magyarországi és nemzetközi hallgatói és oktatói mobilitást, így ezek esetleges korlátozását az ország szempontjából károsnak.
A DOSZ szerint a készülő törvény egyik legfontosabb céljai közé kell tartoznia a felsőoktatás minősége emelésének, a doktori képzés tartalmi és szervezeti fejlesztésének, az intézmények külső és belső minőségbiztosítása erősítésének, az oktatás és kutatás autonómiájának, a képzés és a tudományos élet sokszínűsége megőrzésének.
Jelenlegi formájában az oktatási államtitkárság által elkészített tervezet erre nem nyújt garanciákat, hiszen a vonatkozó részek kidolgozottsága nem megfelelő, hiányzik vagy a fenti célokkal pont ellentétes - szögezi le a szövetség, amely e mellett sérelmesnek tartja, hogy a jogszabály-tervezetben nem jelennek meg a doktoranduszok helyzetének rendezésére adott javaslataik, ideértve a doktoranduszok jogi státuszának módosítását, a doktori ösztöndíj figyelembe vételét jövedelemként a gyermekvállalásnál, vagy a doktori képzés beszámításét szolgálati időként.
Alapvető ezek rendezése akár a törvény, akár a végrehajtási rendeletek elfogadása során a felsőoktatási szervezetek aktív bevonásával. A DOSZ megfontolásra ajánlja a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája módosító javaslatait és szükségesnek tartja a további egyeztetéseket a kormányzat kompetens képviselői és a felsőoktatás reprezentatív szervezetei között - olvasható a szervezet közleményében.
A szövetség rögzíti azt is, hogy a felsőoktatásnak kiemelt szerepe van az ország gazdasági és társadalmi megújításában. Mint írja, fontos, hogy a kormány kiemelt célként fogalmazta meg a modern és jól működő felsőoktatás megteremtését.
A közleményben szerint a 2010-ben megindult koncepció-alkotási, majd szabályozási tevékenységhez a doktoranduszok a kezdet kezdetén felajánlották segítségüket, javaslataikat eljuttatták a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, az oktatási államtitkárság azonban nem vonta be a DOSZ-t érdemben jogszabály-előkészítésébe, az általuk megfogalmazott javaslatok nem jelentek meg a nemrégen nyilvánosságra hozott tervezetben.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
