Újabb nemzetközi rangsorra került fel a Corvinus, az SZTE, az IBS és az ELTE

A Corvinuson és a szegedi egyetemen is jól érzik magukat a külföldi hallgatók - derül ki a StudyPortals felméréséből.

  • Eduline
stiller

A StudyPortals több mint hetvenezer hallgatói visszajelzés alapján értékelte az intézményeket. A 9,5 pont felettire értékelt egyetemek és főiskolák "kiemelkedő" minősítést kaptak, két görög, egy máltai, egy észt és egy szlovén intézmény mellett a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is ebbe a kategóriába került. 9 pont feletti eredménnyel a budapesti Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) "kitűnő", 8 pont felettivel az Eötvös Loránd Tudományegyetem "nagyon jó" minősítést kapott.

A képre kattintva letölthetitek a teljes infografikát.
studyportals.eu

A hallgatói elégedettséget negyed-negyedrészben az oktatás minősége, illetve a fogadóváros és a helyi kultúra befolyásolta, de a közösségi életet, az egyetemi szolgáltatásokat, a szakmai fejlődési lehetőségeket, a környezetet és a költségeket is figyelembe vették.

A legtöbb pontot - 9,2-t - a finn egyetemek kapták, a rangsorban a svéd és a dán egyetemek következnek 9,1 ponttal, valamint az osztrák és a lengyel egyetemek 9 ponttal. A felmérésből az is kiderült, hogy az egyetemeknek leginkább az adminisztráción kellene javítaniuk. Megjelent a 2015-ös felsőoktatási rangsor: ezek a legjobb egyetemek és főiskolák.

A legjobb európai egyetemek
Ausztriában a Technische Universität Wien, Németországban a Georg-August-Universität, az Egyesült Királyságban a University of Exeter, Franciaországban pedig az Aix-Marseille Université kapta a legtöbb pontot. A teljes listát itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.