Sokak már befejezték a vizsgaidőszakot, így nem árt elkezdeni készülni egy jobb félévre. Ugyanis mindig lehet jobb, ezt egy szinte minden egyetemista tudja, de legalább érzi.
1. Olvasd el a tanmenetet és a követelményeket
Sok tanár már azt megelőzően elérhetővé teszi a kurzus tematikáját, mielőtt maguk az órák elkezdődnek. Ez segítséget jelent az órarend megtervezésében is, hiszen így előre tudsz kalkulálni, hogy mikor jönnek a zh-k, vagy mikor kell sokat olvasnod egy-egy tantárgyból. Ha valami nagyon üti a terveidet, de nem befolyásolja az előrehaladásod, akkor nyugodtan csúsztathatod egy következő alkalomra.
2. Cserélj tapasztalatokat a többiekkel
Amint csak lehetséges, hozzatok egy tanulócsoportot a kurzusra jelentkezőkből. Lehet elsőre cikinek tűnik megkérdezni valakit, hogy milyen feladatot adott egy tanár, mikor te pont nem tudtál bemenni az órára, de egy csoporton belül, amit pont erre hoztatok létre, megspórolhatók a kínos kérdések. A bajban fogadnak a legjobb barátságok is.
3. Készíts saját menetrendet
Túlzásnak tűnhet, de egy egyszerű órarendnél sokkal jobb, ha azt is feltünteted, hogy mikor referátumra készülnöd vagy beadandót írni. Ha a rendszeresen előforduló dolgokat is feltünteted, akkor sokkal könnyebb lesz a szabadidős tevékenységeidet is megszervezni. Például könnyebben elkerülheted, hogy előre igent mondj egy alkalmi sörözésre, ha tudod, hogy másnap igaz, hogy 10-kor van csak dolgod, de a napod egy teljesen telítve van.
4. Töltsd fel készleteidet
Talán ez az egyik legjobb része az új félévnek. Sok tantárgyadnál már félév végére megutálod a szeptemberben még legmenőbbnek tartott jegyzetfüzetet is, nem árt egy kis vérfrissítés. Ráadásul fokozatosan egészítheted ki a felszerelésed: ha nem volt pénzed egy USB-s lámpára ősszel, most talán meg tudod venni, hogy kényelmesebben jegyzetelhess a laptom mellett.
5. Fontossági sorrend
Hogy ne csak könyvmolyképzőnek tartsátok a tippjeinket, használjatok különböző színjelölést az eltérő fontosságú ügyeitekhez. Miért? Néha igenis engedjétek el a kevésbé fontos dolgokat, nem lehet egy évben 5-10 hónapon át egy táblázatban élni.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
