Negyvenhárom dolgozót bocsátana el a Pécsi Tudományegyetem, a leépítés hat kart, valamint a klinikai központot és a...
Negyvenhárom dolgozót bocsátana el a Pécsi Tudományegyetem, a leépítés hat kart, valamint a klinikai központot és a gazdasági főigazgatóságot is érintené - közölte az eduline-nal az intézmény.
A hatezer munkavállalót foglalkoztató egyetem vezetői pénteken kezdtek tárgyalásba az intézmény közalkalmazotti tanácsával. Várhatóan a jogi, a bölcsészettudományi, a műszaki, a természettudományi és az Illyés Gyula Karról is bocsátanak el oktatókat.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pécsi Tudományegyetem vezetése a hallgatói létszám csökkenése miatt válna meg a dolgozók egy részétől. Míg 2011-ben több mint 7400 elsőéves kezdte meg tanulmányait államilag finanszírozott és költségtérítéses szakon, addig 2012-ben már csak 5750, az idén pedig 4730 diákot vett fel az intézmény.
Tiltakoznak az oktatók
November eleje óta mint ötven tanár tiltakozik többek között az Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszék megszüntetése ellen, "amely az országban szinte egyedülálló módon oktat és kutat olyan alapjogokat, mint az adatvédelem, az információszabadság, a véleménynyilvánítás és a média szabadsága".
Kecskés László, a jogi kar dékánja hétfőn úgy reagált: nem született döntés tanszékek, illetve egyéb szervezeti egységek megszüntetéséről, az elbocsátások a Pécsi Tudományegyetem 6000 dolgozójának egy százalékát sem érintik. Balog Zsolt György, az Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszéke vezetője a pécsma.hu portálnak azonban úgy nyilatkozott: egyik munkatársukat a rektori hivatalba helyezik át, így csak ketten maradnának. Ezért a nyilatkozatok ellenére megszűnik a tanszék, mert a jelenlegi szabály szerint egy szervezeti egység sem lehet kisebb háromfősnél.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
