250 milliót ad a kormány a Mathias Corvinus Collegiumnak

Kétszázötvenmillió forint vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesíti a kabinet a budapesti Mathias...

  • Eduline

Kétszázötvenmillió forint vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesíti a kabinet a budapesti Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) irányító Tihanyi Alapítványt, segítve ezzel a szervezet munkáját és tartozásainak rendezését.

Az Orbán Viktor miniszterelnök jegyezte kormányhatározat szerint - amely a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg - a kabinet egyetért a Mathias Corvinus Collegium céljaival, és azzal, hogy az intézményt üzemeltető Tihanyi Alapítvány 250 millió forint egyedi, vissza nem térítendő, központi költségvetési támogatásban részesüljön az idei tartalék terhére.

A döntés értelmében a Mathias Corvinus Collegium felhalmozott tartozásállományának kiegyenlítésére, valamint munkájának elősegítésére biztosított támogatás rendelkezésre bocsátásának és felhasználásának feltételeiről a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János július 31-ig köt támogatási szerződést a Tihanyi Alapítvánnyal.

Az 1996-ban alapított, az ország egyik vezető elitképző intézményeként számon tartott MCC honlapján az olvasható: céljuk, hogy Magyarországon is a középiskolai és egyetemi oktatást kiegészítő, Nyugat-Európában már régóta eredményesen működő képzési formát valósítsanak meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.