Elfelejtettétek időben módosítani a jelentkezési sorrendeteket, vagy csak a listátok harmadik helyén megjelölt egyetemre kerültetek be, de még mindig az az álmotok, hogy az elsőre járjatok? Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak a felvételi után arra, ha szakot vagy egyetemet váltanátok.
Alap- és mesterképzésen is lehetőségetek van arra, hogy maximum két elvégzett félévvel egy adott képzési területen belül szakot vagy egyetemet váltsatok és annak ne legyen semmilyen következménye sem a tanulmányaitok szempontjából, sem pedig anyagilag.
Az átvétel feltételeit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján a fogadó intézmény határozza meg. Ezek a feltételek egyetemenként, illetve egyes intézményekben karonként vagy szakonként is eltérhetnek, ezért az átjelentkezés benyújása előtt mindenképp járjatok utána annak, hogy pontosan miket kell teljesítenetek. Ilyen lehet például az, hogy
Amennyiben tanév közben egy másik egyetemre jelentkeztek át, úgy az átvétel napján megszűnik a hallgatói jogviszonyotok, viszont ez a beiratkozást követően ismételten aktiválódik.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
