A kultúráért és innovációért felelős miniszter is beszédet mondott a Semmelweis Egyetem orvosi diplomaosztóján.
A Semmelweis Egyetem szombati diplomaátadóján 517 végzős hallgató kapta meg orvosi diplomáját az MVM Dómban.
A rendezvényen beszédet mondott Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere is, melyről az MTI is beszámolt. Beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben jelentős átalakuláson ment keresztül a magyar felsőoktatás, és a korábbi szocialista nagyvállalati működésmódtól eltérő, korszerűbb irányába mozdult el.
Szerinte „a magyar felsőoktatás rendszerét ma csak az ellenérdekeltek támadják, a megfigyelések, eredmények viszont azt mutatják, hogy gazunk van".
A miniszter szólt a nemzetközi rangsorokról is, amelyek szerinte nem minden esetben tükrözik a valós szakmai teljesítményt. Megfogalmazása szerint a Semmelweis Egyetem helyezéseit torzíthatja a "valóságot véltnek, a véltet valóságnak mutató véleménymonopólium", egyfajta "reputációs szorzó", amely a kutatók eredményeit nem megfelelően értékeli.
Az eseményen Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus is felszólalt. Motivációs beszédében a szakmai és közérthető kommunikáció jelentőségére hívta fel a figyelmet az orvos-beteg viszonyban. Mint fogalmazott, a társadalom részéről komoly elvárások fogalmazódnak meg az orvosokkal szemben, ezért elengedhetetlen az egyértelmű és hiteles tájékoztatás.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
