Tizenkét magyar egyetem szerepel a Times Higher Education fenntarthatósági rangsorában

Világszerte több mint 2500 egyetemet rangsoroltak a fenntarthatósági törekvéseik alapján.

  • Rodler Lili

A Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szerepelt a legjobban a Times Higher Education idei fenntarthatósági egyetemi rangsorában - derül ki a frissen publikált listából.

A THE június 18-án hozta nyilvánosságra az Impact Ranking nevű rangsorát, melyben többek között azt mérték, hogy a felsőoktatási intézményeknek milyen társadalmi és gazdasági törekvéseik vannak, hogyan járulnak hozzá a fenntarthatósághoz és mit tesznek az olyan globális célok felszámolásáért, mint például a szegénység vagy az éghajlatváltozás.

Idén is van magyar egyetem a legjobb 250 között a THE orvostudományi rangsorában

A 2025-ös rangsorban 130 ország mintegy 2526 egyeteme kapott helyet, köztük tizenegy magyar intézmény, mégpedig a(z)

  • Debreceni Egyetem (301-400)
  • Szegedi Tudományegyetem (301-400)
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (401-600)
  • Széchenyi István Egyetem (401-600)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (601-800)
  • Soproni Egyetem (801-1000)
  • Budapesti Gazdasági Egyetem (1001-1500)
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (1001-1500)
  • Semmelweis Egyetem (1001-1500)
  • Pannon Egyetem (1001-1500)
  • Budapesti Metropolitan Egyetem (1501+)
  • Neumann János Egyetem (1501+)

A lista elején szereplő intémények közül a Debreceni Egyetem a gazdasági növekedés, egészség, az oktatás minősége és a partneri kapcsolatok kategóriában szerezte a legmagasabb pontszámokat. A Szegedi Tudományegyetem pedig a béke és igazságosság, a vizek megőrzésében és az energia használatában, a biodiverzitás megőrzésében és újra erdősítésben, illetve partneri kapcsolatok kategóriában ért el kiemelkedő eredményket.

A többi magyar egyetem eredményeit ide kattintva nézhetitek meg.

Továbbra is Ausztrália az élen

Tavalyhoz hasonlóan a rangsor első helyét idén is az ausztráliai Western Sydney University szerezte meg, amit a brit University of Manchester követ. Idén a harmadik helyre egy észak-koreai intézmény, a Kyungpook National University került, letaszítva a negyedik helyre az ausztrál University of Tasmaniat, aki így szerepel a szintén ausztrál Griffith Univerity-vel.

Bekerült még a top 10-es listába a dán Aalborg University, a kanadai University of Alberta és az amerikai Arizona State University és az indonéz Universitas Airlangga is.

Bár idén egyel kevesebb ausztrál egyetem szerepel a top 10-es listán, az ország számára továbbra is kiemelkedően fontos a fenntarthatóság és a környezetvédelem. Az egyetemeik pedig - ahogy azt a rangsor idén is mutatja - kiemelkedő társadalmi szerepvállalást folytatnak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.