A hallgatók 91 százaléka szerint túl kevés ösztöndíjat kapnak az egyetemen

Súlyos problémákra világít rá a HÖOK felmérése.

A felsőoktatási hallgatók túlnyomó többsége úgy érzi, hogy a jelenlegi ösztöndíjrendszer nem nyújt valódi segítséget a megélhetési költségek fedezéséhez – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) legfrissebb, 2025 nyarán indított kutatásából.

A felmérés szerint a válaszadók 91,5%-a elégedetlen az ösztöndíjak jelenlegi összegével. Kétharmaduk egyenesen 1-es osztályzattal értékelte a támogatások mértékét, jelezve, hogy az összegek messze elmaradnak attól, ami a mindennapi kiadások fedezéséhez szükséges lenne.

Lakhatási válság a felsőoktatásban - 310 ezer hallgatóra alig 50 ezer kollégiumi férőhely jut

Pénzügyi kiszolgáltatottság

A kutatás nemcsak az ösztöndíjak elégtelenségére mutat rá, hanem a hallgatók általános anyagi helyzetére is. A résztvevők közel 90%-a nem lenne képes önerőből kezelni egy váratlan kiadást, emellett a hallgatók többsége szülői vagy családi segítségre sem számíthat ilyen helyzetekben.

Félévente több százezer forintba kerülnek a felvételi legnépszerűbb alapképzései

Támogatási formák és a normatíva problémája

Jelenleg a felsőoktatásban kétféle állami ösztöndíj érhető el: szociális alapú és teljesítményalapú támogatások. Ezek mértékét az állam által meghatározott hallgatói normatíva alapján számítják ki. A probléma az, hogy ez az összeg utoljára 2020-ban emelkedett, miközben az infláció és az albérletárak azóta drasztikusan megugrottak. Ennek következtében az ösztöndíjak reálértéke folyamatosan csökken, és egyre kevésbé nyújtanak érdemi segítséget a diákoknak.

A HÖOK szerint indokolt lenne legalább a normatíva duplájára emelése, hogy a támogatási rendszer újra érdemi szerepet tölthessen be a hallgatók életében.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.