Bőkezűen osztogatja a tandíjmentességet az egyik legpatinásabb elitegyetem.
Tandíjmentessé tenné a kurzusait a Harvard azoknak a diákoknak, akiknek a családja évi 200 000 dollárnál, azaz átszámítva körülbelül 77 millió forintnál kevesebbet keres - írja a CNN.
A lap szerint ez az amerikai társadalom 86 százalékát érinti. Az átlagkereset ugyanis az országban évi 85 ezer dollár, körülbelül 33 millió forint.Az intézkedés azt követően jött, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek találta és megtiltotta, hogy a felvételi eljárás során a jelentkezőket faji alapon megkülönböztessék. Ahogy arról ugyanis már az Eduline-on is beszámoltunk; a Borostyán-ligás egyetemeken előfordult, hogy a felvételi eljárásban a színesbőrű hallgatókat előnyben részesítették.Az egyetem honlapján publikált közlemény szerint a Harvard tandíjkedvezményekkel törekedne a hallgatók diverzitásának bővítésére. Amellett, hogy a kevesebb mint 200 ezer dollárt keresők ingyen tanulhatnak, az évi 100 ezer dollár alatti bevételű családok tehetséges gyerekeinek minden más költséget, azaz a lakhatást és az étkezést is fizetik.Az intézkedés az őszi félévben lép életbe.Hasonlókról döntött egyébként korábban az MIT és a UPenn is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
