Tanárszakosok, tanító alapszakosok és gyógypedagógus hallgatók pályázhatnak rá, amennyiben vállalják a szükséges feltételeket.
Félévente akár 500-750 ezer forintot is kaphatnak az osztatlan tanárképzésen vagy tanító alapképzésen tanuló egyetemisták, amennyiben vállalják a Klebelsberg-ösztöndíj feltételeit - írja a honlapján a Klebelsberg Központ.
A program célja a tanári vagy gyógypedagógus pályát választó hallgatók támogatása a képzésük alatt anyagilag, azt oklevél megszerzését követően pedig az elhelyezkedésben is. Ezért azoknak, akik jelentkeznek rá, a pályázat benyújtásakor meg kell jelölniük három olyan vármegyét, ahol a végzést követően hajlandóak lennének jogviszonyt létesíteni
"A végzettségüket megszerző ösztöndíjasok részére a Központ a pályázat benyújtásakor a pályázó által megjelölt három vármegye tankerületi központjai által fenntartott köznevelési intézményeiben ajánl fel pedagógus állást. Az ösztöndíjas önállóan is kereshet munkahelyet, amennyiben nem felel meg számára a Központ által felajánlott állások egyike sem" - teszik hozzá.
A pályázat benyújtási határideje 2025. január 19. A pályázatot elektronikus formában és papír alapon, postai úton kell benyújtani, vagy postai úton történő megküldés helyett ügyfélkapun keresztül is benyújtható. A részletekről itt olvashattok bővebben.
Mitől függ az ösztöndíj összege?
Az ösztöndíj összegét első alkalommal a pályázati felhívásban rögzített értékelési pontrendszer szerint, a későbbiekben a tanulmányi eredmény alapján állapítják meg. Az összege az osztatlan vagy osztott tanárképzésben és tanító alapszakon tanulóknak félévente 500-750 ezer forint között, míg a gyógypedagógusoknak félévente 125-375 ezer forint között alakul.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
