Mikor kezdődik a 2025-ös tavaszi félév az egyetemeken?

A legtöbb helyen február 10-én kezdődik a következő szorgalmi időszak, de van, akik ennél egy héttel kevesebbet pihenhetnek.

Bár még nagyban tart a vizsgaidőszak, nem árt tisztában lenni azzal, hogy mikor kell újra visszaülni az egyetemre februárban.

Míg a Corvinuson például csak 17-én hétfőn kell újra beülni az órákra a hallgatóknak, addig a Pécsi Tudományegyetem két héttel korábban, már 3-án elkezdőik a szemeszter.

Szorgalmi időszak kezdete az egyes egyetemeken:

  • ELTE: 2025. február 10.
  • BME: 2025. február 10.
  • Corvinus: 2025. február 17.
  • PPKE: 2025. február 10.
  • KRE: 2025. február 10.
  • PE: 2025. február 3.
  • DE: 2025. február 17.
  • SZTE: 2025. február 10.
  • SZE: 2025. február 03.

Fontos megjegyezni, hogy a dátumok az egyetemen belül, egyes karok között eltérőek lehetnek, ezért mindenképpen nézzétek meg a saját karotok rendjét.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.