Több magyar egyetem is bekerült a sanghaji rangsor top 200-as szakterületi listájára, de a legjobb száz közé csak egy magyar egyetemnek sikerült bejutnia.
November 11-én tették közzé a 2024-es sanghaji szakterületi listákat, amelynek összeállításakor 96 ország mintegy 5000 felsőoktatási intézményének a tudományos munkáját vizsgálták meg a szakértők, ezek közül több mint 1900-at rangsoroltak az élettudományok, a természettudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok és a társadalomtudományok kategóriáiban 55 szakterületen.
A rangsor készítésénél figyelembe vették az egyes szakterületek legidézettebb (Q1-es) folyóirataiban megjelent tudományos cikkek számát, az idézettséget, a külföldi társszerzőkkel közösen kiadott publikációk arányát, valamint a legnagyobb presztízsű folyóiratokban és konferenciákon bemutatott tudományos közleményeket, a nemzetközi együttműködéseket és a kutatások minőségét, de számított a jelentős díjakkal elismert oktatók, kutatók száma is.
A magyar egyetemek ebben a rangsorban egészen jól szerepeltek. A legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem érte el, hiszen a 76-100. helyen rangsorolták a gyógyszerésztudományi egyetemi listában. A top 200-ba többek között bekerült matematikából az ELTE, klinika orvoslásból és fogorvostudományból a Semmelweis Egyetem, állatorvostudományból az Állatorvostudományi Egyetem, illetve az építőmérnöki tudományok terén a BME.
A magyar egyetemek az alábbi helyezéseket érték el:
Természettudományok
Matematika
Fizika
Kémia
Ökológia
Orvostudományok
Klinikai orvoslás
Közegészségügyi
Egészségügyi technológia
Fogorvostudomány
Gyógyszerésztudomány
Élettudományok
Biológiatudomány
Állatorvostudomány
Humánbiológia
Mezőgazdaság:
Műszaki tudományok
Gépészmérnök
Építőmérnök
Anyag- és műszaki tudományok
Társadalomtudományok
Pszichológia
Neveléstudomány
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
