Mikor kell visszafizetni a tandíjat, ha félbehagyjátok a tanulmányaitokat?

Visszafizetési költséggel járhat, ha nem fejezitek be az egyetemet. Mutatjuk, mit érdemes tudnotok, ha állami ösztöndíjas képzésre jártok.

Az államilag támogatott hallgatóknak ahhoz, hogy „ingyenesen” tudjanak tanulni, el kell fogadnia a hallgatói szerződés feltételeit. A szerződés szerint:

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül kell oklevelet szerezni (oklevélszerzési kötelezettség), valamint
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt kell fenntartani (20 éven belüli hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).

Abban az esetben, ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor vissza kell fizetnie az addig kapott támogatás egy részét.

Ha az első félév után hagyjátok abba a tanulmányaitokat, akkor nem kell visszafizetnie a tandíjat, azonban egy új szak megkezdésével már egyel kevesebb állami ösztöndíjas félévetek marad.

Ha később szakítjátok meg a tanulmányaitokat, és nem szereztek diplomát, akkor hazai munkaviszonyt kell fenntartani legalább annyi ideig, ameddig az állami ösztöndíjas képzésre jártatok. Amennyiben két éven belül nem kezditek el a munkát, akkor vissza kell fizetnetek a képzési költség felét.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.