THE-rangsor: a Semmelweis a legjobb magyar egyetem

Nyilvánosságra hozta a 2025-ös felsőoktatási rangsorát a Times Higher Education. Mutatjuk a magyar egyetemek helyezéseit.

  • Székács Linda

Tavaly még három, idén már négy magyar egyetem jutott be a legjobb ezer közé a Times Higher Education frissen nyilvánosságra hozott 2025-ös egyetemi rangsorában.

A felsőoktatási rangorban idén 115 ország mintegy 2092 felsőoktatási intézményét rangsorolták 5 nagy szempont 18 indikátora alapján. Számított például a kutatási környezet, az idézett publikációk és kutatások száma, az oktatók és a hallgatók teljesítménye.

A legjobb magyar egyetem idén is a Semmelweis lett, ami továbbra is tartja a helyét a rangsor 251-300. helyén. Ezt a 601-800. helyen az Óbudai Egyetem követi, és tartja a helyét a 801-1000. helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Ellenben tavaly még 601-800. helyen szereplő Debreceni Egyetem idén a rangsor 801-1000. helyére került.

Mutatjuk a magyar egyetemek helyezéseit a Times Higher Education rangsorában:

  • Semmelweis Egyetem - 251-300.
  • Óbudai Egyetem - 601-800.
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem - 801-1000.
  • Debreceni Egyetem - 801-1000.
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - 1001-1200.
  • Pécsi Tudományegyetem - 1001-1200.
  • Szegedi Tudományegyetem - 1001-1200.
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - 1201-1500.
  • Pannon Egyetem - 1201-1500.
  • Széchenyi István Egyetem - 1501+
  • Miskolci Egyetem - 1501+

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.