Ha a családban van legalább egy tanköteles korban lévő gyerek, akkor igényelhető a magasabb összegű családi pótlék.
A jogszabály szerint a családi pótlék a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyerek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. (sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23.) életévét.
Ezek alapján az egyetemisták és főiskolások után már nem jár családi pótlék. Azonban egy felsőoktatásban tanuló továbbra is eltartottnak minősül, ezért, ha vannak kisebb testvéreitek, a szüleitek igényelhetnek utánuk magasabb összegű családi pótlékot.
Ennek az összegét legfeljebb két hónapra visszamenőleg is igényelhetitek, viszont csak szeptember végéig, amihez a hallgatói jogviszonyotok igazolására van szükség.
Mennyi az annyi?
Egy kétgyermekes családnál például, ha a nagyobbik már leérettségizett és egyetemen vagy főiskolán tanul tovább, akkor nem az egy gyerek után járó után járó 12200 forint családi pótlékot, hanem a kétgyermekesek után gyerekenként járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
