Mikor kezdődik az őszi félév a nagyobb vidéki egyetemeken?

Már csak néhány hét és véget ér a nyári vakáció. Az egyetemistáknak azonban rendszerint a közoktatástól eltérő időpontban kezdődik az őszi félév. Összeszedtük, mikor lesz az első tanítási nap a nagyobb vidéki egyetemeken.

  • Székács Linda

Szegedi Tudományegyetem

A legtöbb egyetemen a 2024/25-ös őszi félév szeptember 9-én (hétfő) kezdődik. Így van ez a Szegedi Tudományegyetemen is, ahol a beiratkozási időszak szeptember 6-án (péntek) véget ér, 9-én pedig ismét megtelnek az egyetem épületei hallgatókkal.

Debreceni Egyetem

Szintén szeptember 9-én indul a tanév a Debreceni Egyetemen is, ahol szeptember 8-án (vasárnap) tanévnyitót is tartanak.

Pécsi Tudományegyetem

A Pécsi Tudományegyetemen már hamarabb, szeptember 2-án elkezdődik a szorgalmi időszak. A tanévnyitó is ezen a napon lesz délután 16:00-kor.

Miskolci Egyetem

A tanévnyitóval azonos napon kezdődik a félév a Miskolci Egyetemen is. Az őszi félév első tanítási napja szeptember 9.

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Szintén szeptember 9-én indul a félév a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, ahol az első évfolyamoknak délelőtt 10:00-kor tartanak tanévnyitó ünnepséget.

Nyíregyházi Egyetem

Szeptember 9-én kezdődik a tanév Nyíregyházán is, a tanévnyitót viszont már jóval korábban, augusztus 31-én megtartják.

Neumann János Egyetem

A kecskeméti Neumann János Egyetemen már szeptember 4-én elkeződik a szorgalmi időszak, és aznap délelőtt tartják a tanévnyitót is.

Széchenyi István Egyetem

A Széchenyi István Egyetemen a cikkünk írásakor még nem tették közzé a tanév rendjét. A fontos időpontok az egyetem honlapjára fognak felkerülni.

Pannon Egyetem

A szeptember 2-6. közötti regisztrációs időszakot követően 9-én a veszprémi Pannon Egyetemen is elindul a tanév. A tanévnyitók három különböző időpontban lesznek az egyetem kihelyezett tanszékein. Veszprémben szeptember 4-én, Zalaegerszegen szeptember 10-én, Nagykanizsán pedig szeptember 11-én.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.