Az angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment szak 2009 óta folyamatosan tartja az EFMD akkreditációját.
Az EFMD Programme Accreditation bizottsága 2024. június 18-án újabb 5 évre szavazta meg a Business and Management szak nemzetközi akkreditációját - írja a honlapján a Budapesti Corvinus Egyetem.
Az egyetem közleménye szerint az EFMD programakkreditációja egy világszerte elismert minőségbiztosítási rendszer, ami kifejezetten a gazdasági képzések minősítésével foglalkozik és három- vagy ötéves időszakokra adnak tanúsítványt arról, hogy egy adott intézmény képzése megfelel a nemzetközi elvárásoknak.
A Corvinus Egyetem angol nyelvű Gazdálkodási és menedzsment képzését először 2009-ben akkreditálták, azóta pedig bár a tantervet háromszor átalakították, az egyetem folyamatosan tartani tudja az akkreditációját.
Ez az akkreditáció a tudományos kiválóság jelképe, amely elkötelezett a korszerű és eredményes üzleti oktatás iránt, értéket teremtve a legtehetségesebb hallgatók és gazdasági szereplők számára
- írják.
Szántó Richárd alapképzésekért felelős dékán szerint az elmúlt években az egyetem alapszakjait megújították, az EFMD elismerése pedig azt igazolja, hogy a szakok átalakításával az egyetem jó irányba halad.
A külföldi társintézmények vezetőiből és szakértőiből álló bizottság kifejezetten pozitívan értékelte a Corvinus fejlődését.
Kiemelték, hogy a Corvinus Egyetem kiváló hallgatókat vonz, szoros kapcsolatot tart fenn az üzleti szférával, és magas értékű képesítéseket biztosít a hallgatóinak, amik kiemelkednek hazai és regionális szinten is.
"Úgy látják, hogy a megújított Gazdálkodási és menedzsment szak megfelelő egyensúlyban nyújt elméleti és gyakorlati oktatást, amit a kiváló hazai és nemzetközi elhelyezkedési mutatók is igazolnak. A végzettek elhelyezkedési adatainak elemzése azt mutatja, hogy az angol nyelvű Gazdálkodási és menedzsment szakon végzettek 27%-a hazai nemzetközi környezetben dolgozik, míg 45%-a külföldön. A szak sikeresen készíti fel a végzetteket vezetői szerepekre, 39%-uk 11-12 év tapasztalat után vezetői pozíciókba kerül, míg 22%-uk igazgatói és felsővezetői szintekre lép tovább" - írják.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
