Ezek a világ legjobb egyetemei a QS legfrissebb rangsora szerint

A híres brit és amerikai egyetemek között van néhány ázsiai, ausztrál és európai intézmény is. Mutatjuk a top 15-ös listát.

  • Székács Linda

Az MIT továbbra is letaszíthatatlan a trónról, a tavaly még hatodik Imperial College London azonban idén már a világ második legjobb felsőoktatási intézménye a Quacquarelli Symonds legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsora szerint.

Huszonegyedik alkalommal állította össze a felsőoktatási rangsorát a QS, melynek során a világ mintegy 5600 egyetemének adatait megvizsgálva 1500 intézményt rangsoroltak. A listába bekerült tizenegy magyar egyetem is, több ráadásul a tavalyi évhez képest kifejezetten nagyot javított.

A kedd éjszaka nyilvánosságra hozott rangsorban olyan szempontok alapján értékelték az egyetemeket, mint az akadémiai elismertség, munkáltatói megbecsültség, tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya és a külföldi hallgatók száma. Figyelembe vették továbbá a nemzetközi kutatási hálózat indikátorát, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát és a fenntarthatóságot is.

Ezek alapján a világ tizenöt legjobb felsőoktatási intézménye közé került az Oxford, a Harvard, a Cambridge és a Stanford neves amerikai és brit egyetemek mellett a svájci ETH Zurich, továbbá számos ázsiai egyetem, például a szingapúri National University of Singapore és a kínai Peking University.

A lista a következőképp alakult:

  1. Massachussets Institute of Technology (MIT)
  2. Imperial College London
  3. University of Oxdord
  4. Harvard
  5. University of Cambridge
  6. Stanford
  7. ETH Zurich
  8. National University of Singapore
  9. UCL
  10. California Institute of Technology
  11. University of Pennsylvania (UPenn)
  12. Berkeley
  13. The University of Melbourne
  14. Peking University
  15. Nanyang Technological University, Singapore

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.