Ezek a legjobb európai egyetemek QS 2025-ös egyetemi rangsora szerint

Megjelent a Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2025-ös egyetemi rangsora. Mutatjuk, hogy szerepelnek az európai felsőoktatási intézmények.

  • Székács Linda

Főként brit, svájci, francia és holland egyetemek remekelnek a QS legfrissebb nemzetközi felsőoktatási rangsorának élén, négy egyetem ráadásul a globális felsőoktatási rangsorban is bekerült a top 10-be.

Huszonegyedik alkalommal állította össze a felsőoktatási rangsorát a QS, melynek során a világ mintegy 5600 egyetemének adatait megvizsgálva 1500 intézményt rangsoroltak. A listába bekerült tizenegy magyar egyetem is, több ráadásul a tavalyi évhez képest kifejezetten nagyot javított.

A kedd éjszaka nyilvánosságra hozott rangsorban olyan szempontok alapján értékelték az egyetemeket, mint az akadémiai elismertség, munkáltatói megbecsültség, tudományos munkák idézettsége, az oktatók és hallgatók aránya és a külföldi hallgatók száma. Figyelembe vették továbbá a nemzetközi kutatási hálózat indikátorát, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát és a fenntarthatóságot is.

A legjobb európai egyetem a rangsor szerint a brit Imperial College London lett, amit a nemzetközi rangsorban csak az amerikai Massachusetts Institute of Technology előz meg.

Ezt követi a globális rangsorban a 3. helyen szereplő Oxford, majd az idén 5. helyezett Cambridge, a 7. helyét megtartó svájci ETH Zurich és a 9. helyen szereplő, londoni székhelyű UCL.

A globális listában ezt követően a 24. helyen találkozunk újra európai egyetemmel, mégpedig a francia Université PSL nevű intézménnyel, majd a 26. és 27. helyen a svájci EPFL és a skót University of Edinburgh egyetemmel.

Kelet-európai egyetem a globális lista 28. helyén tűnik fel először. Ez a müncheni székhelyű Technical University of Munich.

Mutatjuk, mi a 15 legjobb európai egyetem, és hogy a globális listában hányadik helyet szerezték meg

  1. Imperial College London (2)
  2. University of Oxford (3)
  3. University of Cambridge (5)
  4. ETH Zurich (7)
  5. UCL (9)
  6. Université PSL (24)
  7. EPFL, Lausanne (26)
  8. The University of Edinburgh (27)
  9. Technical University of Munich (28)
  10. The University of Manchester (34)
  11. King's College London (40)
  12. Institut Polytechnique de Paris (46)
  13. Deft University of Technology (49)
  14. The London School of Economics and Political Science (50)
  15. University of Bristol (54)

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.