Korábban részesülhettek utazási kedvezményekben a diákigazolványuknak köszönhetően, március 1-től azonban úgy tűnik, elestek tőle.
"Tegnap elutasították a levelező munkarendű felsőoktatási hallgató 50%-os menetjegyváltását autóbuszon, mondván, hogy levelezős hallgatónak már nem jár a lakóhely és az oktatási intézmény közötti 50%-os utazási kedvezmény. Diákigazolványa van, érvényes" - tudatta egy olvasónk az Eduline szerkesztőségével.
Március 1-jén lépett életbe a Építési és Közlekedési Minisztérium által szorgalmazott, az egész országra érvényes új tömegközlekedési tarifarendszer. Számos korábbi kedvezménytípus megszűnt, helyette pedig újakat vezettek be. Többek között a 14 éven aluliak és a 65 éven felüliek, valamint a fogyatékkal élő személyek és kísérőik, és a nagycsaládosok is díjmentesen utazhatnak, míg a 14 és 25 év közöttiek egységesen 50 százalékos kedvezményt kapnak, amennyiben nem váltanak ország- vagy vármegyebérletet, míg a nappali és esti diákigazolvánnyal rendelkezők
bár a megjelent kormányrendelet szerint az eseti jegyekből nem kapnak kedvezményt, a 18 990 ezer forint árú országbérletet 90 százalékos kedvezménnyel, mindössze 1890 forintért vásárolhatják meg, a 9990 forintos vármegyebérleteket pedig 990 forintért.
A kedvezményrendszerben azonban sem a kormányrendeletben, sem pedig a Volánbusz vagy a Magyar Államvasutak (MÁV) oldalán nincs feltüntetve, hogy milyen utazási kedvezmények járhatnak a diákigazolvánnyal szintén rendelkező, de levelező munkarendben tanulmányokat végző diákoknak vagy egyetemi hallgatóknak. Ha pedig ők elmúltak 25 évesek, az azt jelenti, hogy korábban hiába vásárolhattak kedvezményes jegyeket a diákigazolványuk birtokában, mostantól, a március 1-től érvényes új tarifarendszer és kormányrendelet értelmében ezt már nem tehetik meg.
Az esettel kapcsolatban megkerestük a Volánbusz Zrt-t, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz a kérdéseinkre. Amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
