A legjobb nemzetközi lehetőségei az orvosi, informatikai- és természettudományos képzéseken végzőknek vannak.
Az átlagosnál gyakrabban tartják elképzelhetőnek a külföldi munkavállalást a nappali képzésben tanulók (53%). A képzési területek közül a természettudomány (59%), az informatika (52%) és a művészet (64%) képzésekben tanulók körében a legmagasabb az így válaszolók aránya, míg a legalacsonyabb a pedagógusképzésben (24%) és a hitéleti képzésben (17%) tanulmányokat folytatók körében - derül ki a legfrissebb Eurostudent felmérésből.
A felmérésben megkérdezett magyar egyetemen tanuló válaszadók 21,1 százaléka gondolja úgy, hogy a képzése után tartósan külföldön vállalna munkát, míg 25,1 százalékuk tartotta valószínűnek ezt a lehetőséget, viszont csak átmeneti formában, egyértelmű nem választ pedig a hallgatók 18 százaléka adott.
Képzési területek szerint azonban jelentős az eltérés attól függően, hogy a hallgatók mennyire érzik azt, hogy megfelelő állást tudnak majd találni a magyar és a nemzetközi munkaerőpiacon. A felmérés szerint a hazai munkaerőpiaci esélyeiket az átlagosnál jóval kedvezőbbnek ítélik meg a pedagógusképzésben, orvosi- és egészségtudományi képzésben, továbbá az informatikai képzéseken tanulók, de az államtudományi, gazdaságtudományi és műszaki képzések hallgatói is optimistábbak a többieknél.
"A nemzetközi munkaerőpiaci versenyképesség szempontjából az előzőekben felsoroltak közül az orvos- és egészségtudományi valamint az informatikai képzési területen tanulók vélik leginkább úgy, hogy könnyen tudnának találni képzettségüknek megfelelő állást, de a gazdaságtudományok és a műszaki képzések hallgatói is közel hasonlóan jónak ítélik meg a nemzetközi lehetőségeiket, mint a hazaiakat. Két olyan képzési terület van, ahol a hallgatók a munkaerőpiaci esélyeiket jobbnak látják nemzetközi szintéren, mint idehaza, ez a természettudomány és a művészeti képzések" - írják.
Az államtudományi, hitéleti, jogi- és pedagógusképzéseken tanlók, illetve a bölcsészképzések hallgatói azonban alacsonyabb arányban gondolják úgy, hogy jók a külföldi elhelyezkedési lehetőségeik.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
