E-sport kurzust indít a BME

Van, ahol plusz pontot ér az e-sportban elért eredmény a felvételin, és van, ahol egyetemi keretek között oktatják a mára már globálissá vált iparágat.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem második alkalommal hirdeti meg a Bevezetés az e-sportba című tárgyat, amelyen az e-sportok gazdasági, üzleti, stratégiai és pszichológiai oldaláról tanulhatnak a hallgatók, írta meg a Helló Sajtó.

A BME Gazdaság-és Társadalomtudományi Karán meghirdetett kurzus bárki számára szabadon felvehető.

„A téma iránt érdeklődő hallgatók megismerhetik az e-sport alapjait, kulisszatitkait, ezen belül is azokat a gazdasági és üzleti aspektusokat, amelyek fontos tényezői az e-sport trendjei és piaca alakulásának, tanulhatnak a stratégiatervezésről, illetve olyan soft-skill részekről, mint a téma (szociál)pszichológiai vonatkozásai. A félév során vendégelőadóként osztják meg tapasztalataikat az e-sport ágazat versenysportolói, neves kommentátorok, a témában otthon lévő gazdasági és jogi személyek, versenyszervezők, illetve e-sport csapatépítők is”

- mondta Kis Gergely, a kurzus vezetője.

A kurzus során olyan témákat is érintenek, mint az e-sport kialakulása és viszonyulása a hagyományos sportokhoz. Emellett komoly hangsúlyt fektetnek az e-sport gazdasági aspektusaira, a lehetséges üzleti modellekre és a technológiai környezetre.

Korábban már az Eduline is beszámolt róla, hogy az oktatása mellett már a felvételin is értékelik az e-sportot. Az Óbudai Egyetemen például a bajnokságokon elért eredményekért akár 20 többletpontot is lehet szerezni.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.