A Corvinuson is csökkent az állami ösztöndíjas férőhelyek száma.
A 2024-es felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy 1700 állami ösztöndíjas helyet hirdettek a Budapesti Corvinus Egyetemen. Ez pedig az alábbiakban oszlik meg az egyes területek között:
Érdemes megjegyezni, hogy 2023-ban még 2395 állami ösztöndíjas helyet hirdetett meg a Corvinus, ez azt jelenti, hogy idén hozzávetőlegesen 30 százalékponttal csökkent az ingyenes helyek száma ezen az egyetemen.
Hogyan alakul az állami ösztöndíjas férőhelyek száma gazdasági szakokon?
A legtöbb gazdaságtudományi állami ösztöndíjas helyet a Budapesti Gazdasági Egyetem hirdette meg az idei felvételi eljárásban: összesen 3902 hallgatót vesznek fel. Ez az előző évhez képest inagy emelést jelent, hiszen 2023-ban még csak 2458 állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a gazdasági szakokra.
A lista második helyén az ELTE áll, összesen 2283 férőhellyel. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Debreceni Egyetem állhat fel 1388 hellyel. A Corvinus pedig az állami ösztöndíjas gazdasági szakok tekintetében csak a negyedik helyet szerezte meg az egyetemek között.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
